Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Régészet - Maróti Éva: Állatküzdelem jelenetes nagyszíjvégek a pusztazámori avar temetőből
a BETONÚT Rt.-t. Illesse ezért tisztelet és köszönet Hortobágyi József es Takács Imre főmérnök urakat. Ezáltal 2000-ben tovább folytatódhatott a temető feltárása: a munka során a temetőnek újabb 888 sírját tártuk fel, 16.484 m 2-en. (A teljes terület így 21.384 m 2-re növekedett, melyen 1223 avar sír került elő.) 13 Temetőnk — mint a leletanyag bizonyítja — a késő avar korban népesült be, a Topográfiából ismert, kisebb települések lakossága temetkezhetett ide. 14 Érdekes, hogy a temetőben lovas temetkezés nincs, fegyver (nyílcsúcs, tőr /?/, íjcsontok) is csak néhány sírban van. Kardot, pajzsdudort, páncéltöredékeket egyáltalán nem találtunk. A felnőtt férfiak sírjában sokszor volt veretes öv — ennek viselését a régebbi kutatás a felnőtt, fegyveres harcosokhoz kötötte 15 , az újabb kutatás azonban a polgári élet településvezetői, tekintélyes családfők attribútumának tartja. 16 (A pusztazámori sírok is ez utóbbi elméletet látszanak alátámasztani.) A veretes övek egy részének 17 különösen szép tartozéka az öv végét díszítő veret, az ún. nagyszíjvég volt. A veretes öv — és a nagyszíjvég nem divatcikk volt, maga az öv és a veretek ábrázolásai sokrétű tartalommal bírtak. 18 A veretes öv a koraavar időkben is megvolt, ekkor a díszek préselt technikával készültek. A későavar kor övdíszeit már öntött technikával állították elő a korabeli fémművesek, ötvösök — magas technikai színvonalon. Az övdíszek öntéssel, öntőmintában készültek — a sok száz ismert avar öweret közt mégsem találtunk két, teljesen azonos darabot. 19 Az övdíszek, nagyszíjvégek motívumai olyannyira jellegzetesek, hogy az őket viselő népet — vereteik díszeiről —László Gyula griffes-indásnak nevezte. A mai adataink szerint ez a nép nem választható szét „griffesekre" és „indásokra" — a két motívum gyakran ötvöződik az övek veretein, sőt, a nagyszíjvégek két oldalán is. 20 Pusztazámori temetőkben mintegy 40 veretes-öves férfi sírját tártuk fel és 25-nél több sírban volt nagyszíjvég is. 21 Nagyszíjvégeink és a hozzájuk tartozó veretek díszítményei nagy változatosságot mutatnak: vannak geometrikus díszű, áttört indás, állat- és emberábrázolásos darabjaink is. Természetesen megtalálhatóak a griffek különféle megfogalmazású ábrázolásai is. A nagyszíjvégeken leggyakrabban előforduló motívum az ún. állatküzdelmi jelenet 22 — itt két karmos, csőrös ragadozó — „griff" — támad a középen lévő patás állatra. Ez a jelenet ismert már az ókori görög, az etruszk és a szkíta művészetben is 23 . Az állatküzdelmi jelenet szerepét többféleképpen magyarázzák: László Gyula szerint a nép eredetmondájára utal, a motívum az ősöket állatok képében jeleníti meg — utalva itt a több népnél felbukkanó szarvas alakra is. 24 Az újabb kutatás inkább az ábrázolás egyszerű momentummá válását valószínűsíti. 25 Temetőnkben ez a motívum négy sírból, négy nagyszíjvégen került elő, a 802., 1024., 1125. és 1182. számúból. Bár az állatküzdelmi jelenet 135 nagyszíjvégről ismert, mégis mindegyik más, nincs két teljesen azonos darab. A kutatás már évtizedek óta próbálja különböző szempontok alapján a nagyszíjvégeket csoportosítani: az állatküzdelmi jelenetes darabok csoportosítását a Foton előkerült darab kapcsán Tettamanti Sarolta kezdte meg 26 — sajnos nem folytatta a téma részletes kidolgozását. Újabban Fancsalszky Gábor kolléga kutatja az ember- és állatábrázolásos avar véreteket 27 — az б munkája támaszkodtam én is. Az általa felállított rendszerben az állatküzdelmi jeleneteket 7 csoportra osztja 28 — e rendszer alapján a mi darabjaink 3 különböző kategóriákba sorolhatóak: Az 1024. sír 29 szíjvége a 7.a csoportba, az alaptípusba tartozik. 30 Ennek elterjedési területe nem mutat különlegességet 31 — 53 darab ismert 40 lelőhelyről 32 . Darabunk különlegessége aránylag kis mérete (hossz: 9 cm) és az, hogy a szíjbújtató részen nem az általában ábrázolt, 17
