Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Repiszky Tamás: Egy kis dorombológia

A Cegléd-nyúlfülehalmi szórványlelet - németországi párhuzamokat is figyelembe véve Kolltveit szerint talán 15. századi.

(Tari Edit kérdőjelesen 16-17. századinak tartja) A szentmihályi és a publikálatlan budai, - ha nem vesszük figyelembe a karok feltételezhető sérülését a Kolltveit féle 3. típusba sorolhatók. Ez a típus a 15-16. században kezd elterjedni. (Holl a kormeghatározásuknál feltételesen 14-16. századot említ). A visegrádi lelet, mely valószínűleg a palota pusztulása utáni időre keltezhető talán a Kolltveit-féle 2 A típusba sorolható, melynek viszont leggyakoribb skandináviai előfordulása a 12-15. századra tehető. (Egyébként a visegrádi doromb nagyon emlékeztet az Oesch-Meyer D típusára). A fenti típusba sorolások, „átdatálások" jelenleg még kissé erőltetettek, viszont további - lehetőleg korhatározó kísérőlelettel - a jövőben előkerülő dorombok befolyásolhatják az eddig talált példányok pontosabb keltezését, tipologizálását. Szerintem a tipológiák, kronológiák hiányosságai miatt a jövőben sokkal inkább a dorombok anyagára és gyártási-készítési technológiájára fognak majd a kutatók összpontosítani. Matéria Az eddig régészeti lelőhelyről előkerült dorombok keretének teljes hosszúsága Európában 4 és 10 cm között váltakozik. A leghosszabb 20 cm volt, míg a legkisebb 2 cm. Svájcban két lelőhelyről is előkerültek miniatűr dorombok, melyeket leginkább gyerekhangszernek ill. gyerekjátéknak tarthatunk. A világ két legkisebb, ásatáskor előkerült dorombját Amerikában találták.

169 Az alig 2 ill. 3 cm-es dorombokat a 18. századra datálják és gyermekhangszernek tartják őket. Viszont az is elképzelhető, hogy mindkét példány sérült és ennek köszönhető miniatűr mérete. A publikált magyar dorombok nagysága nem mutat eltérést a többi európai középkori doromb nagyságához képest. Kerethosszúságuk 6,4 és 7,8 cm között váltakozik. Egyetlen kivétel a szentmihályi példány, melynek hossza 5 cm körüli, viszont ennek karjai teljesen egymáshoz közelítenek, ezért feltételezhető, hogy ez a doromb sérülten kerülhetett elő és így a karok valószínűleg hosszabbak lehettek. Az európai középkori dorombok nagy része kovácsoltvasból készült, akárcsak a középkori magyar dorombok. Európa néhány régészeti lelőhelyén előkerült néhány vashuzalból hajlított, vagy valamilyen réz ötvözetből (nagyrészt bronz) öntött példány is. Az ismert középkori osztrák dorombok közül pl.: az egyik ennsi készült bronzból. A 17. század végén alapított mollni céh szinte kizárólag vasból készítette dorombjait, nagyon ritkán különleges megrendelésre messingből és külön a „Liebhaberek" kívánságára olykor ezüstből is. A nyelv feltehetőleg mindig vasból lehetett. A Dél-Norvégia-i viking korabeli vörös rézből készült aranyozott „szájhárfa" legendisztikus híresztelés (J.Ypey, 1976).Érdekesség, hogy a szölkupok az újkor mezsgyéjén csontdorombot használtak (Fejes Z.). Az eddigi leletek ugyan nem bizonyítják, de mégsem zárható ki, hogy egykoron Európában fából, vagy részben fából készült dorombokat is használhattak. Finnországi, flandriai, alpesi és moldvai adatközlők sejtelmes és ellenőrizhetetlen félmondatai szólnak fadorombról. A hetvenes évek közepén a Gajcsánából Egyházaskozárra elszármazott 67 éves Gusa Pál így eleveníti fel a fadorombot: „Valamikor az én nagyapámnak értem egy dorombot, mint egy doboz, olyan széles, be vót fűrészelve, s a nyelve fából vót. De nagy vót. Nem hangzott így. Som vót, s azt megfőzte, s bevéste ide, hogy hajlott rendesen".

170 A legszebb legenda Mollnban született, ahol a halálraítélt Borbálának egy különleges dolgot kell kitalálnia. Erre ő elkészíti az első fadorombot, mely a bírákat annyira elbűvölte, hogy megkegyelmeztek neki, visszakapta szabadságát és Szent Borbálaként védőszentjükként tisztelték. Egyébként Szent Borbála elsősorban az ellenreformáció korától a bányászok, fegyverkovácsok, ötvösök és harangozok védőszentje volt. A mollni doromblegenda újkori és összefügg Mölln évszázadokra visszanyúló Borbála kultuszával.

171 126