Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - Repiszky Tamás: Egy kis dorombológia
tottak a 14-17. századra datáltak. 121 Lettország 14 dorombjának adatait Irisa Priedite ismertette 1988-ban. 122 Munkájában csak két vecdolesi példányt datál a 13-14. századra. Litvánia két ismert dorombja közül az egyik a Trakajszk várkastélyából való. Oroszországot öt vasból készült novgorodi példány képviseli, melyeket állítólag kultúrrétegben találtak és a publikációk a 13-15. századra kelteznek. 125124 Megemlíthető még a nagyon korai dorombok közül a 8-9. századinak tartott Ural régióbeli, Bashkortostan-i Idelbayev sírhalom fémdorombja (A Khomus p.3. CD borítójának szövegkönyve alapján). Fehér-Oroszország egyetlen dorombját Drucko várából V Urtan 125 említi. Európa talán legkorábbi dorombját, Fjedorov keltezése szerint, a moldáviai l ekimautsz várának feltárásakor találták (I.kép 9) Az előkerülési körülmények alapján a 9- vagy 10. századra datálják. 126 Len gyelországból eddig csupán négy középkori doromb leletről van tudomásom. 127 A bel giumi és hollandiai dorombokról először J. Ypey (1976), majd H. Boone (1986) értekezik behatóan. írásaikból megállapítható, hogy a régészeti lelőhelyekről előkerült (Rossum, Rozenburg, Antwerpen, Duurstede, Amsterdam, Slikerveer, Ijsselmonde, Nijmegen stb.) dorombok nagyrészt bolygatott rétegből származnak, gyakran római kori és karoling leletanyaggal keveredve kerültek elő, ezért azok legtöbbjének datálása csupán becslésen alapulhat. Többek közt kivételt képez a két éremmel 16. századra datálható mastrichi példány ( 128 ). Amersfoort 8 dorombját Annemies Tamboer 129 (egyébként vitathatóan) a 14. századra keltezi. Franciaország területén több mint 47 régészeti lelőhelyről ismert dorombról tudunk 130 . Számos, főleg későközépkori és újkori doromb került elő ásatások folyamán (Rouen, Levroux, Issoudun, Cimiez stb.) Viszont itt is leszögezhető, hogy lényegében egyiknek se voltak olyan tökéletes-pontos lelőkörülményei, hogy egy valóban pontos datálást megállapíthassunk. 131 Rétegből datálható példányra hivatkozik ugyan a 38-as lábjegyzetében Yppey 132 , viszont pontos datálást nem közöl. Megkérdőjelezhető korúak azok a dorombok is, melyek 1868-ban kerültek elő. A kerámiával és medálokkal datálható példányokat Rouenből G. Dournon-Taurelle a gall-román periódusra keltez 133 . A másik legkorábbinak tartott példány egy kis bányászfalu (Brandes-en Oisans/Huez,Isére) házából a 12-14 századra, a Gironville-ből (Ain) származó hangszer pedig a 14. századra datálható, érdekes formája miatt megemlítendő az a 14. századra keltezett doromb, melyet a Toulousse-i Larrey kórház feltárásakor találtak. Külön tartható számon azoknak a franciaországi doromboknak a sora, melyeket kutakban találtak: például a 15 sz. elejére datált Mehun-sur-Yévre vár kútjának a dorombja, vagy a Louvre-i ásatások során egy kútból előkerült kilenc darab 17. századi doromb. A kútba dobált dorombszokás analógiáit egy-két svájci lelőhelyen (Fribourg, Luzern) is megtaláljuk. Az egyik legváltozatosabb anyag Svájc ból került elő (a legtöbb Hallwillból - 85 és a müleneni várból - 13), 0. Tschumi kutatásait követően Meyer és Oesch 134 kutatók veszik számba először Svájc régészeti lelőhelyeiről származó dorombokat. Kolltveit adatbázisában jelenleg 141 innen származó dorombot találunk. Németország 58 régészeti lelőhelyről származó dorombja közül a lübeckit 135 , az 5 cm hosszú, nyelvnélküli vasból készült példányt a régészek az 1200-as évekre keltezik. A Hessen tartományban található a tannenbergi dorombokat 1399 előtte datálhatjuk. 136 Ezek közül kettő publikált, a harmadik meglétéről csak legendák szólnak. Hamburg elveszett és többször tárgyalt (J.Yppey 137 1976, H.Boone 1986, R.Plate 1992, G. Kolltveit 2001) hajtűalakú dorombját még megkérdőjelezett becsléssel sem datálhatjuk a 14. századra. Eleve messingből készült anyaga ellentmond a korai keltezésnek! Wildeck várából tudunk egy 1460-ból származó éremmel előkerült dorombról (G.Kolltveit, 2001). 120
