Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Régészet - Kőrösi Andrea. Előzetes jelentés az Alsónémedi–Ócsa összekötő útépítését megelőző ásatások állatcsont anyagának vizsgálatáról

Körösi Andrea Előzetes jelentés az Alsónémedi-Ócsa összekötő út építését megelőző ásatások állatcsont anyagának vizsgálatáról Alsónémedi és Ócsa között 1998-ban folyt leletmentő ásatás Dr. Simon László vezetésével. Az ásatáson nagy mennyiségű állatcsont került elo (11146 db). Az ásatásban közreműködő régészek figyelmes és precíz munkát végeztek. Ennek köszönhetően sok olyan lelet is előkerült, melyek kisméretűk miatt különben elvesztek volna. Négy lelőhelyről került elo állatcsont, ezek 99%-a (11058 db) háziállatoktól származik, és csak 1%-a (88 db) vadállattól. Az osteológiai anyag másodlagos helyen felhalmozódott konyhai hulladék, kivéve a kutya, teknős- és madárcsontokat. Az állatcsontok lelőhely szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja. 1. és 2. lelőhely: A régészeti leletek alapján mindkét lelőhely avar-kori. Az itt talált csontok száma kevés, mind háziállat maradványa. A legtöbb lelet a szarvasmarhától származik, aztán a kiskérődzők következnek és csak harmadik a sorban a sertéstől származó lelet. Ezek az állatok a legelterjedtebbek és gazdasági szempontból is a legfontosabbak, hiszen az itt élők fő táplálék forrása volt. Ezen kívül képviselve van a ló és a házi tyúk is. A ló csontok viszonylagos nagy száma a nomád életmódra utal, viszont a 2. lelőhelyen talált házi tyúk csontok egyértelműen az állattartást jelzik. Ezt összevetve más avar-kori ásatások eredményeivel, ott is hasonló képet látunk.

1 4. lelőhely: Szarmata sírokat tártak itt fel. A csontok kis száma miatt (8 db) ez osteológiai szempontból értékelhetetlen. 5. lelőhely: A legtöbb állatcsont erről a lelőhelyről származik, mintegy a csontok 81,7%-a (9108 db). Az itt levő 337 objektum nagy részéből előkerült archeozoológiai lelet. Az objektumok a régészeti leletek alapján több korból származnak. Ezek közül kiemeltem a legtöbb leletet tartalmazókat a 2. táblázatban. Azokat a korokat, melyekből csak l-l objektum került elő, és a nyeséseket ebből a jelentésből kihagytam. Előbbiekből minimális csontanyag került elő (4-14 db), ezért ezek nem értékelhetők. A nyesésekből ugyan viszonylag nagy mennyiségű csont került ellő, de ezek egy részét még objektumokhoz lehet kötni. Ennek elvégzése még folyamatban van, ezért ezeket itt most nem értékelem. Négy korból került elő értékelhető csontanyag: neolithikumból, késő bronzkorból, szarmata korból és Árpád-korból (2. táblázat). Neolitikum: 39 objektumból került elő újkőkori lelet. A leletek a zselici kultúra idejéből származnak. Összesen 390 db csont, ebből csak 2 származik vadállattól. Az egyik maradvány őstuloktól származik, a másik pedig mezei nyúltól. A neolitikumban az őstulok a leggyakoribb vad.

2 így fordul9