Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Repiszky Tamás: Ásványlelőhelyek és bányarégészet a Kárpát medencében
Repiszky Tamás Bányarégészet a Felföldön Kutatási terv és előtanulmány Bevezető Bányarégészet alatt minden bányaműveléssel összefüggő emlék régészeti kutatását értem. Témaköröm egyik elsődleges célja összegyűjteni, összegezni a Kárpát-medence térségén belül a szlovákiai kutatások eredményeit. Jozef Labuda a montana-archeológia neves szlovák művelője szerint a bányarégészet "kortalan". A mostani előtanulmányom szűkít a kortalanságon és főleg a középkori és újkori bányászat felföldi régészeti kutatásainak friss eredményeit ismerteti. Az érdekelt elsősorban, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben, kik azok a szlovákiai régészek, akik közvetlenül bányahelyet (hányót, horpát, aknát) kutattak és milyen eredménnyel. Választ szerettem volna kapni arra, hogy a föld alatti vagy horpabányászati lelőhelyeken (melyekről esetleg történelmi forrásadat eddig nem ismert, vagy hiányos) vajon a régészeti módszerekkel, kutatásokkal elért eredmények mennyire módosíthatják a bányászattörténészek eddigi munkásságát. Külön inspirált Torma István börzsönyi ércbányászat kapcsán írt mondata, mely szerint "a középkori bányaművelés helyszíni emlékei különválasztásának megbízható módszere még kidolgozásra vár" 1 . A tudományos bizonytalanság izgatott egyes lelőhelyeken a római és középkor emlékanyagának különválasztásánál például Verespatak, vagy Gyalár 2 esetében, az őskor és középkor hagyatékának elkülönítése Úrvölgy3 kapcsán, a középkort megelőző bányászás közvetetten bizonyító leletek értékelése Selmecbányán és környékén 4 , egy-egy kelta cseréptöredék vajon miért nem datáló értékű a Pomáz környéki bányahelyeken.5 Kutatási munkámban csak kivételes esetekben szándékozom érinteni az ércpörkölés utáni fázisokat (pl. amikor a salakokban ásványzárványok találhatók). Jelen előadásomban nem foglalkozom (vagy csak érintőlegesen) - elsősorban illetékességi és terjedelmi okokból - bizonyos korok (őskor), egyes lelőhelyek (pl. Körmöcbánya), a kőbányák, néhány érc és nem érces ásvány bányarégészetével. Elsődleges célom: a szakirodalmi tájékozódás - jelen esetben tájékoztatás, valamint a bányarégészet létjogosultságának bizonyítása. Munkám a teljesség igénye nélkül mozaikszemekből tevődik össze, melynek idő és térbéli határait a jövőben tágítani és szűkíteni szeretném.6 A régi és legújabb ásványtani szakmunkák, topográfiák régészeti szempontú alkalmazása csak bizonyos esetekben és feltételekkel hasznosíthatók. Figyelembe kell venni az ásványok összetételét kohósítás szemszögéből?, külön kezelendő, hogy ásványtani érdekességről vagy bányászható mennyiségről van szós. Félrevezethetnek a régi szakirodalom hibás ásványmeghatározásai9. Megemlítendő, hogy tucatjával vannak a Kárpát-medencében olyan középkori bányák, ahol a bányászás tárgyáról a mineralógus sem tud választ adni. Sok helyen az ércről egy grammnyi árulkodó nyom sem maradt, jobb esetben hiányos írásos adat vanio. Egyébként a sok kiváló mineralógiai munka közül régészeti és történelmi szempontból teller és bányatérképei miatt a felföldi kutatások kapcsán leginkább Pavol Grecula és társainak műve hasznosítható. п 7
