Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Kulcsár Valéria: A tűzkultusz nyomai az alföldi szarmatáknál (a sződligeti temető alapján)

Kulcsár Valéria A tűzkultusz nyomai az alföldi szarmatáknál (a sződligeti temető alapján) A 2. sz. főút építését megelőző leletmentés során 1994-1995-ben Szódliget, Csörög (MRT 29/8.) lelőhelyen szarmata temető 40 sírja került elő. A több sírban is talált ún. szarmata csatos garnitúrák részei, valamint egy római zománcos korongfibula alapján a temetőrészlet a 2. század végére - 3. század első felére keltezhető. A szarmata temetőkben megszokott módon itt is kirabolták a sírok többségét. Az ebből származó viszonylagos leletszegénységet azonban ellensúlyozzák azok az adatok, amelyek a temetkezési rítus egyes ritka vagy itt elsőként tapasztalt elemeire derítenek fényt. Ez utóbbiak közé tartoznak a tűzkultusz megnyilvánulásai, amelynek több fajtáját is sikerült megfigyelnünk. Az egyik jelenség két, egymás szomszédságában, mintegy 6 méteres távolságban fekvő sírban jelentkezett. A 36. sír (1. kép) gödre szabályos keskeny (240 x 74 cm), téglalap alakú volt, benne jól látszott a koporsó fekete csíkként jelentkező vonala. A sír tájolása DDK-ÉÉNy, 140-320°. Kirabolták, csak a koponya maradt meg in situ. A sírgödör közepén egy kupacban kerültek elő a bordák, a medence- és a karcsontok. Ugyanitt találtunk egy kis vastárgyat (tű vagy ár). A koponya mellett eredeti(?) helyzetben bontottunk ki egy kézzel formált kis tálkát. A sír ÉNy-i rövidebb oldalát alávájták. A sírgödör aljánál kissé mélyebb, boltozatos üreg (alapterülete 120 x 85 cm) faszenes, részben átégett piros, részben átégetlen sárga agyaggal töltődött be. Ez a "padmaly" a sírgödör aljából indult és a fal alatt folytatódott. Az a tény, hogy a koporsó nyoma a sír aljának teljes felületén követhető volt, s a foltja alatt találtuk meg az átégett betöltésű gödröt, kizárja azt a lehetőséget, hogy a jelenség a rablás során vagy annak eredményeként keletkezett. Hasonló rítuselemet figyeltünk meg a 32. sír esetében (2. kép). Az előzőnél valamivel szélesebb (285 x 130 cm), téglalap alakú sírgödör tájolása DK-ÉNy, 150-330°. A sírt tökéletesen kirabolták, betöltésében csak néhány jellegtelen csontdarabka került elő. A koporsó feketés elszíneződése a 36. sírhoz hasonlóan jól látszott, s azon kívül két halványbarna csíkot is megfigyeltünk a koporsó két oldalán, annak két szélével párhuzamosan (halotti ágy?). A sírgödör É-i sarkába 40 x 55 cm alapterületű gödröt vájtak, amely a fal alatt is folytatódott. Az előző sírhoz hasonlóan itt is mélyebb volt a bevájt gödör a sír aljánál. Betöltésében kavicsokat illetve ismeretlen anyag (kalcinált csonthoz hasonló) darabkáit, valamint néhány feketére átégett csonttöredéket találtunk. A 38. sír ugyancsak kirabolt gödrén belül nem került elő semmilyen tüzelésre utaló nyom, viszont a síron kívül, közvetlenül az északnyugati sarok előtt egy 40 cm átmérőjű átégett agyagfelületet lehetett megfigyelni. A sír a fent leírt két temetkezéssel egy sort alkot, a 36.-tól 10,5 méterre volt. A temető szélső sírja. A másik, tűzzel kapcsolatos jelenséget az első két említett sír körzetében tapasztaltuk. Három, többé-kevésbé kerek (egy esetben amorf), 2-3 cm centiméter (vagy legalábbis ennyit lehetett 48