Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Schenk Lea: Poétizált porcelán (Matola Magda váza-plasztikái)

fehér mázat különböző adalékanyagokkal, fémoxidokkal színezte. Vázákat, dísztárgyakat készített anyagában színezett különböző öntőmasszákból, teáskészleteket sokszorosított öntéssel félporcelánból. Az 1980-as évek második felében sajátosan egyéni hangú porcelánplasztikákat kezdett alkotni Matola Magda. "Szikla-vázái", "faág-torzói" s "betonhasáb-töredékei" a hagyományos funkcionális vázaformát átértelmező plasztikai alkotások. A természeti inspirációt felvállaló szikla- s faágformációk - sajátos töredékformákként vagy csonkolt formarészekként -, azaz természetes s mesterséges torzókként tükrözik annak az egésznek a strukturális sajátosságait, melyet fragmentumként képviselnek. E természeti motivációjú formáknál így a fragmentum-lét válik öntörvényű plasztikává. A "sziklavázák" a tektonikus törésvonalakkal tagolt sziklatömegek sajátos strukturáltságát modellezik, a "faág-fragmentumok" pedig organikus formaszerveződésükkel konvex s konkáv geometriai viszonylatokat is tükröznek. Az elágazó "faág-torzók" felületének gazdag plasztikai moduláltságával Matola a fakéreg felületi fakturáltságának szépségét transzponálja, az elvágott, fűrészelt felületek csonkolással átalakított erezetének ábrázolásával pedig azt éri el, hogy ezek a töredék-formációk az emberi beavatkozás nyomait is őrizni képesek. A természeti formációk töredék-jellege, vagy sértettsége, sérülése Kecskeméti Sándor kerámiaművészt is foglalkoztatja, de az ő "művészetének központi problematikája az építés és a rombolás, az építettség és a töredezettség állapota, ezen stádiumok együttes, feszített szituációban történő megjelenítése",

2 és nem a sérült-sértett struktúrából kibontakoztatható olyan plasztikai egység létrehozása, ami vázaként is funkcionál. Matola "szikla-vázái" viszont a természeti erőknek s a természet e csodálatos anyagának párbeszédét is poétizálják. Az örökösen ható erózió által szüntelenül változó, módosuló struktúrát jelenítik meg s ezzel az anyag és erő egymásrahatását modellezik. Még a vázanyílások is olyan kis tektonikus jellegű repedések, amik csak néhány szál virágnak adnak helyet - analóg módon viszonyulva itt is a természeti modellhez -, hiszen a sziklafalak repedéseiben is csak néhány szál virág kaphat igazi életteret. A "geotektonikus fakturáltság" motívuma reliefekben is foglalkoztatja a művészt. 1989-es Porcelán reliefjének absztrakt organikus kompozíciója például a fa motívum kétféle nézőpontú struktúrájának egy képmezőn belüli egyesítése. A diagonális kompozíció egyik átlója mentén az elvágott fa belső erezetének szépsége tárul fel, a másik átló mentén pedig a fakéreg érdekes struktúrája jelenik meg ovális mezőben. Ez a kompozíció így egyszerre utal a természeti struktúrák makro- és mikroszintjeire s a felülnézetből szemlélt sziklás táj szépégeire, geotektonkus erőrendszerére. Az érzékeny mintázású "sziklafelszín-reliefeknél" azonban a hófehér porcelánmassza geotektonikus inspirációjú modulálásával ér el a művész egyszerre strukturális és esetleges fakturális hatásokat. Matolának a lenyomatkészítést is alkalmazó "geotektonikus reliefjei" rokon vonásokat mutatnak néhány keramikusunk kísérleteivel, akik a plasztikai lenyomatkészítést alkalmazzák egyes reliefjeik létrehozásánál, mint például Polgár Ildikó, aki plasztikai és grafikai lenyomatokat is kombinál egymással, vagy Laborcz Monika, aki növények lenyomatát használja fel reliefsorozatánál.

4 Míg Matola porcelán reliefjeit a fehér porcelánmassza monokróm szépségére építi, addig "szikla-vázáinál" viszont már az anyagában színezett porcelánmassza a kiinduló forma, amely kiégetve egy fémoxiddal kevert sajátos alapszínű tömeggé válik. Ez az alapszín bukkan elő a későbbi speciális rézoxidos felületkezelés majd újraégetés eredményeként létrejövő ezüstös vagy aranyló csillogás alól. Ez a fémes csillogás - a "szikla-formációknál" kékes-ezüstös árnyalatokban, a "faág-torzóknál" pedig a bronzosan 349