Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Ottományi Katalin: Későrómai kerámiagyártás a Dunakanyarban

későrómai erőd melletti korábbi civil település egy részét használták ebben a késői időszakban már iparnegyedként. Itt működött az üvegkészítő műhely, bronzműhely s itt folyt a vasfeldolgo­zás is. Két fazekas kemence is bizonyítja a helyi kerámiagyártást. 12 Az iparnegyed nagyrésze saj­nos elpusztult, a biztosan helyben gyártott kerámia egyrészt a kemencékből, másrészt a telep, ill. az erőd felső rétegéből került elő. Nagyon szemcsés, durva anyagú házikerámiát tudtak készíteni az itteni agyagból. Fő formájuk az un. "S" profilú tál, galléros peremű korsó, és egy vállban kiug­ró, lefelé szélesedő nyakú fazéktípus. Jellegzetessége a tokodi házikerámiának, hogy megpróbál­tak ebből a durva, nagyon rosszul megmunkálható anyagból diszkerámiát is gyártani, így sűrű hullámvonalakkal bekarcolták az edények oldalát, peremét, fülét stb. Az így díszített darabokat már főleg az 5. században készíthették. Néha rozetta alakú pecsételést is találunk rajtuk, mely dí­szítés a késői sigillatákra vezethető vissza. Néhány Krisztus monogramos edénytöredék az 5. szá­zad utolsó negyedéig keltezi ezt a házi kerámiagyártást.^ A mázas kerámiagyártásra is van bizo­nyítékunk, bár a gyártás idejének felső határa bizonytalan.(az edények elválasztására szolgáló mázas agyagrudacskák ill. agyagrács részletek is kerületek elő). A mindennapi élethez szükséges edénykészletet tükrözik e mázas edények. Főleg dörzstálak, vízszintes peremű csészék és tálak, valamint korsók találhatók itt.^Simított felületű ill. besimított díszítésű kerámia kevés van, he­lyi gyártása még kérdéses. Fő motívum a zeg-zug minta, néhány háromszög és rácsminta is talál­ható. Van egy bepecsételt körökkel és beszurkálásokkal díszített simított felületű edény is, mely­nek analógiáit északi szomszédainknál, a quádoknál találjuk meg. Egyedi motívum és máshol rit­ka tálformák is találhatók itt. 1 5 Időben ez a műhely működött a legtovább a Valériái limesen. El­szigetelt római népesség élhette itt túl a hun foglalást, az erődfalak közé zárkózva. Kerámiájuk is egyedi fejlődést mutat. Bár néhány közvetlen kapcsolat a túl parti germán népekkel kimutatha­tó. A Duna vízi utján is kereskedek, hiszen déli, sirmiumi hatás is feltűnik edényeiken pl. a csavart korsófül. Erről az É-D irányú limes útról még a 7. század elején is tudósítanak. 1 6 A keleti import­áruk pl. sigillata chiara is ezen érkezett a limes menti táborokba. Formáikat és a rajtuk lévő díszí­tést is utánozták Tokodon. Id. pecsételés. A házikerámiájukon látható sűrű hullámvonalas díszí­tés a DK-i Alpok vidékének magaslati, erődített telepeire jellemző a 4. század végétől a 6. száza­dig. Közvetlen kapcsolat a két terület között nem mutatható ki. A Pilismarót-Malompatakon épült kiseród a leányfalui őrtorony kibővített változata.(2.t.). Mind a kettőt Soproni Sándor tárta fel, 1959-ben, ill. 1963-ban. (Leányfalun már Kuzsinszky is ásott ^H-ben).^ Valentinianus uralkodása alatt 370-374 között épültek. Ekkor erődítették vé­gig a Dunakanyart egyrészt kis négyszögletes 10x10 méteres őrtornyokkal, másrészt nagyobb, kerítésfallal körülvett, belül négypilléres őrtornyokkal. Ebbe az utóbbi típusba tartozik Budakalász-Luppacsárda, Leányfalu, Pilismarót-Malompatak, Dunabogdány-Kószegtő, és a fel­színi leletek alapján Pilismarót-Basaharc 5. őrtorony, Visegrád-Szentgyörgypuszta 2. őrtorony. Az újabb kutatások alapján két útállomás, Pilisszántó-Kálvárián és Piliscséven is ide sorolható. Pilismarót-Malompatakon a bővítés azt jelenti, hogy a kerítésfallal határolt udvar csak három ol­dalról veszi körül a középső tornyot. A negyedik, Duna felöli oldalon egy belső udvar van, mely­ben egy négy helyiséges lakóépület található. A nagy udvar ÉNy-i sarkában fürdő és kút is előke­rült. Ugyanitt a kerítésfal külső oldalán tárták fel a két kemencét is. Az egész kiserődöt fossa ve­szi körül, bejárattal a déli oldalon. A kiseród, akárcsak a többi ilyen típusú őrtorony egyrétegű volt, padlószint megújításnak nincs nyoma. A padlón közvetlenül a beomlott tetőszerkezet fe­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom