Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Schleininger Tamás: Szamosi Soós Vilmos – egy elfelejtett kolozsvári szobrász Szentendrén

lenül utána is Szamosi nagy lelkesedéssel dolgozik, hozzájárulhatott az is, hogy a Várkertbazárban műtermet nyithatott, melyet pályázaton nyert el.) Szamosi Soós Vilmos, Starzsinszky László - Szentendre város 1916-tól főjegyzőjének, majd 1924-ben megválasztott polgármesterének - unszolására költözik 192o. májusában a városba, ahol megvásárolja a Kertész utca 5. szám alatti házat, ahol haláláig, 1972-ig lakik. A szobrász hálából-barátságból alkotta meg a Starzsinszky villa kertjében felállított, a teknősbékától riadtan megugró kecskegidát ábrázoló szökőkút-kompozíciót. (II kép) Szamosi ebben az időben kétlaki életet él: nagyobb lélegzetű müvein a várkertbazártbeli műhelyében; kisebb plasztikáin, plakettjein szentendrei otthonában dolgozik. Itt, Szentendrén is vállal rajztanári állást: a Rákóczi utcai iskola akkori épületének földszintjén gimnáziumi tanfolyam működött (az emeleten a Kaszinó volt), ott oktatta a városbeli ifjúságot a szépmúvészetekre a harmincas évek elején. A mostani, Szentendrén élő művészek közül nála "kezdett" Szánthó Imre festőművész, majd jóval később Holdas György szobrászművész is. A tanítványok az alapos anatómiai ismeretek mellett, elsajátíthatták a klasszicista szobrászat formavilágát is. Zárójelben jegyezzük meg, hogy mivel rendelésre (főleg államira) nem dolgozott, létfenntartása érdekében - no meg azért is, mert szerette - vállalta az oktatói munkát Budapesten és Szentendrén. De térjünk vissza a 20-as évekre: 1920-ban, a Műcsarnok téli tárlatán az állam vásárolta meg egy karakteres bronz férfi fejét ("Vignali Rafael") a Szépművészeti Múzeum részére. Az I92I. évi Műcsarnokbeli tavaszi tárlaton az "Öregúr" című bronz portré-tanulmánya elnyeri a Herz Viktor szobrászati díjat: a Barta síremlék - pályázaton pedig a IV. díjat kapja. 1922-ben, a cseh Holubár vitéz fölött győzedelmeskedő Hunyadi Mátyás, a József Műegyetem Király díját jelentette Szamosinak. Erről az időszakról még annyit, hogy ugyanezen évben, ismét a Műcsarnokbeli kiállításon, bronz " Önarcképe " elnyeri a Lipótvárosi Kaszinó nagydíját. 1926-ban a Blaha Lujza síremlék-pályázaton, a "Múzsák temetik a nemzet csalogányát" című pályaművét II. díjjal jutalmazták; ugyanezen évben, szintén a Műcsarnokbeli kiállításon vásárolják meg "Önarcképét" a Budapest Székesfővárosi Képtár részére. 1928-ban a Független Művészek kiállításán "Nagyanyám" című bronza, portré díjat nyert. 1931-ben a Nemzeti Szalonban nagyezüst érmet kap Józan Miklós unitárius püspököt ábrázoló bronz szobráért. 1935-ben a Szentendrei Művészek kiállításán, az állam megvásárolja Ady Endrét ábrázoló márvány alkotását. 1937-ben a Förstner emlékpályázaton II. díjat kap. Életének II. világháborús időszakáról csak annyit tudunk, hogy 1940. június 8-án a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége beválasztja tagjai közé. (N. B. Különben az Országos Képzőművészeti Társulat tagja, és a Nemzeti Szalon alapító tagja is volt.) 1944-ben a Műcsarnok tavaszi tárlatán, az állam megvásárolja Szüle Péter bronz portréját. A háború alatt várkertbazárbeli műtermét bombatalálat éri. Közvetlenül a háború után elkezdődik a silentium: igaztalan vádakkal illetik, meghurcolják. 1945-től többé nem taníthat. Szentendrén sem telnek gondtalanul napjai. Az idősödő mester úgy érzi, hogy művésztársai "kigolyózzák" a körükből. (Esetenként ez nem is volt alaptalan érzés...) Félreáll az útból és vissza283