Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Schleininger Tamás: Szamosi Soós Vilmos – egy elfelejtett kolozsvári szobrász Szentendrén

húzódik "csigaházába". De élnie kell, hisz nyugdíja nincs. Beáll segédmunkásnak, majd éjjeliőrnek, később portás lesz egy vállalatnál. A Pest Megyei Hírlap Szentendre című különkiadásában (1958. június 21.) a G. I. szignós tudósító "Szamosi Soós Vilmos szobra a Nemzeti Galériában" című cikkében többek között ezt írja: "A most megnyílt XIX-XX. századi magyar szobrászati kiállítás a Nemzeti Galériában, a szobrászművészet legnagyobb mestereinek alkotásait mutatja be. A halhatatlan magyar mesterek Liptóujvári Stróbl Alajos, Fadrusz János, Zala György, Izsó Miklós, Ferenczy István, Pásztor János munkái között örömmel fedeztük fel Szamosi Soós Vilmos szobrászművész férfiportrét ábrázoló alkotását is." Majd később: "Örülünk, hogy ha lassan is, de feleszmél képzőművészeti életünk valós értékeink megbecsülésében. Szamosi Soós Vilmos él, alkot, barátait mintázza Szentendrén, és portás Budapesten. Nem hiszem, hogy Fadrusz János gondolta volna-e, vagy világhírű mestere Liptóujvári Stróbl Alajos, hogy míg legkedvesebb növendéke munkája - az б műveivel egy sorban, a magyar nemzet múzeumában - hirdeti a magyar művészet értékét, addig az ősz tanítvány 73 éves korában portás egy nagyvállalat kapujában, és a ki-bemenő autók rendszámait "vési márványba"." No comment. De térjünk vissza még egy évszám erejéig az ötvenes évek elejére. A fatalizmusba kényszerített - ám azért aktívan szobrászkodó - mester tanítványai, egykori pártfogoltjai, barátai segítenek a nehéz időszak átvészelésében. Ebben oroszlánrészt vállal a már említett Szánthó Imre. Agilitásának köszönhetően sikerült egy jubileumi kiállítást megszerveznie, ami Szamosi 50 éves munkásságát mutatta be. A kiállítást a szentendrei Ferenczy Múzeum vállalta fel. A megnyitó 1953. december 6-án volt, ezen dr. Gyulai Zoltán Kossuth díjas tudós, egyetemi tanár méltatta az ünnepelteti I970. szeptemberében Budapesten, a Goldberger Pamutnyomóipari Vállalat kultúrházában (a "Goliban"), a mester 85. születésnapja alkalmából, fényképeken mutatták be a szobrász alkotásait.9 Nyugdíja végül is - néminemű baráti "összeesküvés" eredményeként, amiben ismételten Szánthó Imre jeleskedik - elintéződik. Utolsó éveit Szamosi Soós Vilmos Voltaire-i nyugalomban, az élettel megbékélve tölti. Itt pihen Szentendrén, az új köztemetőben feleségével, Karolával, egyik szép alkotása, a "Madonna a gyermekkel" alatt. Kertész utcai házukban Csaba fia, apja munkáiból szoborkertet létesített. Jegyzetek 1 Szamosi Soós V. 1947. Nem tudjuk, hogy a vázlatos önéletrajz milyen alkalomból készült. 2 AWIWAI922. Aradi-Edvi Illés Jenő, Béli Vörös Ernó, Brüll Aladár, Frank Frigyes, Gaál Ferenc, Gimes Lajos, Komáromi Katz Endréné, Krusnyák Károly, Kukán Géza, Leidenfrost Sándor, Mihalovics Miklós, T. Missák Edit, Gy. Sándor József, Dobai Székely Andor, Tatz László festők, Szamosi Soós Vilmos szobrász. Rendezte: Jávor Bella. 3 Szamosi későbbi lapszéli bejegyzése: " Itt Mátray Lajos volt a tanárom." 4 Lapszéli bejegyzés: " Radnay Béla tanítványa voltam. " 284