Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Schleininger Tamás: Szamosi Soós Vilmos – egy elfelejtett kolozsvári szobrász Szentendrén

" Az én mezőmön nem értek kalászok, Az én aratásom egy marék virág. " (Kis János) Szamosi Soós Vilmos5 " A vázlatos curriculum vitae után, részletezzük kissé a témát, különös tekintettel a szobrász, művei sorsáról írt sommás befejező részére. Kezdjük Fadrusszal való megismerkedésükkel. Az 1900-as évek elején többen felhívták Esterházy László főjegyző figyelmét az ügyeskezú székely fiúra, aki formakészségét agyag állatfigurákon és néhány kolozsvári notabilitás portréjával bizonyította. A művészpártoló főjegyző beajánlotta Fadrusz Jánosnak, aki épp Kolozsváron tartózkodott a Mátyás szobor felállításának ügyében. Fadrusz meghívta az ifjút Budapestre, aki 1902-ben, inasévei végeztével jött a fővárosba. Állást keresett, de a műhelyekben nem hitték el, hogy 17 éves, és hogy nem inasnak, hanem segédnek akar szerződni. Végül a Szépművészeti Múzeum építkezésénél kapott munkát, a legnehezebbet: az öntést. Fadrusz előbb " kipróbálja " leendő tanítványát: mesterének, a hírneves Tilgernek műveit másoltatja Szamosival. Az eredmény: Fadrusz javasolja Kolozsvár Tanácsának, hogy részesítse művészi ösztöndíjba az ifjút. Űgy tűnik, hogy a szobrásznövendék sorsa révbe kerül, amikor 1903. őszén meghal Fadrusz János. Szamosi Soós Vilmos beiratkozik az Iparművészeti Iskolába, ahol csak óralátogatónak veszik fel - rendes növendék nem lehet, mert az elemi iskolának csak hat osztályát végezte el. "Nehéz évek telnek, míg egy esztendőben két osztályt elvégezve megszerzi a középiskolai bizonyítványt és kitűnő eredménnyel lép ki a főiskola kapuján."6 Az iskola elvégzése után, tervezőmérnök lesz egy gyárban, de ez a munka nem elégíti ki. Otthagyja állását és I9O8. őszén beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára, ahol az általa is említett Radnay Béla mellett, tanítványa lesz Liptóujvári Stróbl Alajosnak is. Még főiskolás, amikor 1910. szeptember 1-én tanári állást vállal. " Évtizedeken át volt a Főváros Ipariskolájának tanára - ott tanított Barcsay Jenő is - vésnökök, könyvkötők, díszítőfestők és épületszobrászok szeretettel emlegetik romantikus alakját. "7 (III. kép) Ugyancsak 1910-ben, mint főiskolai növendék szerepelt először kiállításon. A legnagyobb dicséretet a legkompetensebb laptól kapta: "Szamosi ma valóságos poétája a plakett művészetnek." (Nyugat, I9IO. IV. 1.) (Megjegyezzük, hogy főiskolai kezdésének évében, 1908-ban "Brassai bácsi" síremlékével, Kolozsvár város pályadíját nyeri el. A főiskolát 1912-ben végezte el. Még ugyanebben az évben, a Józsfvárosi Telefonközpont freskó-pályázatán II díjat ér el. 1913-ban, a Pécsi Dalárda részére készített jubileumi plakettjével, több mint hatvan pályázó közül nyeri el az I. díjat. Azután kitört az I. világháború. Behívják katonának, de ez idő alatt is dolgozik. 1916-ban az Erzsébet királyné monumentum pályázaton az építészeti IV. díjat nyeri. A hadviselt művészek 1918as Műcsarnokbeli kiállításán, a magyar dalt megszemélyesítő pályaműve ("Hegedülő baka") a Baruch-féle kisplasztikái díjat kapja; majd 1919-ben a Magyar Nemzeti Szövetség plakett pályázatán a " Lehel kürtje " című munkájával I. díjat nyer. (Ahhoz, hogy az I. világháború alatt és közvet282