Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Kossuth emissziáriusa. Magos Ernő életútja

- erre Jobbágyi a helybeli Conventnél kísérte a dolgot. Valamennyien ráálltak már, csak a gaz szomszéd Crepet Ballus volt ellene; a kutya! így tehát Vigdor sapszel kezére kerültem, kinek 120 pengőt kelle írnom és csak 100 (at) kaptam, melyet a másik zsidó, Ferber hiéna nyelt el - s így nekem metaquisicum nihil maradt - az az szinte valami - az az - adósság. Rettenetes Pech-agyonlövésig desperat dolog! Semmi kilátás keresetre vagy helyakadásról. Hát Neked hogy megy dolgod, Kaptál e Pesten pénzt - mikép utaztál le, hogy vagy megelégedve - mind erről tudósíts mielőbb, hadd örüljek legalább Rajtad! Regélyemet holnap küldöm Pestre - hahogy fölvennék - végül (sic) ezt az epigrammot: Egy eszköz, két czél: Az mi a gondolatot szabadítja: vas, ón, lud-aczél=toll. S ón, vas, aczél, lud, toll: az mi bilincsre üti: A szolgaság s etc.. hű barátod Citolyen Couthon."6 Levelének allegorikus kifejezésekkel tűzdelt sorait, életének előbbi megismerése után könnyebb megérteni. Anyagi nyomorán ekkor is kölcsönnel szeretne változtatni, de a takarékpénztártól nem kapott. Jobbágyi ügyvéd, az evangélikus egyházi Konventnél támogatta kérése teljesítését, de Ballus, a "crêpent" gazdag pozsonyi polgár, a lyceum patrónusa s a Konvent tagja nem járult hozzá a kölcsön megadásához. Ekkor uzsoráshoz fordult, de a kapott 120 ft-ból 100-at vett kézhez, amivel a másik adósságát kellett kielégítenie, így nem maradt semmije, csak az adóssága. Már a levelet is Pesten dobatja be feladásdíjának mérséklése miatt bízza Gregus Gyulára. Az assignatok az 1789-i francia forradalom idején a népgyűlés által kibocsátott papírpénzre vonatkozik. Trainville a francia törvényszékének ismert közvádlója. A "purg" szóval csipkelődve utal a "Burg"ra, Grisza bécsi kedvesének lakóhelyére. Bizakodva küldi regélyét, azaz novelláját Pestre, valószínűleg a Divatlapnak, de az nem jelentette meg. Sem ott, sem másutt nem található, így annak honoráriumától is elesett. Grisza küld neki kölcsön október 30-án 20 ezüst forintot. Aforizmája szójáték mögé rejtett forradalmi meggyőződés: A toll eszköz, felszabadítja a gondolatot, de a gondolat szabadságáért bilincs jár, az ítéletet is tollal írják. A "magyarító" Magos Ernő 1847-ben Pestre költözve, a megélhetést irodalmi tevékenységgel szeretné biztosítani. Egyelőre csak nyomorog. Annakidején barátja, Grisza Ágost minden kölcsönadott és kapott forintot, krajcárt feljegyzett kis füzetkéjébe. Ernőnek 1847. február 29- és szeptember 25-e között tíz alkalommal kölcsönzött, összesen 27 forintot ezüstben, de ebből voltak Pesten olyan együtt töltött napok, amikor 20-20 krajcárt egy-egy ebédrevalót adhatott barátjának. Ezen idő alatt bizonyosan vendégül is látta Ernőt.? Megjelenik első írása: Róma Augustus és részint Tiberius korában egy kortanú által úti levelekben magyarítá Magos Ernő Pesten. 1847 Hechenast G. könyvkereskedésében bizományul.

8 Előszavában "Ő császári királyi fenség József főhercegnek ajánlja kedves olvasmányul a magyarító". Szokás szerint az ajánlottnak illik hozzájárulni a nyomdai kiadás költségeihez. Magos olyan szegény, "mint a templom egere", kénytelen ilyen módon mecénást szerezni, meggyőződése ellenére fordul az Uralkodóház tagjához. A mű előszavában hangoztatja, mennyire fontos az európai nemzetek között az irodalmi művek megismertetése, azok lefordítása. Az európai stíluskapcsolatokban élő nemzetek közti eszmecsere élénkítésére, főleg az e fejlődés közben mellőzendő egyoldalúság elkerülésére, a fordítások okvetlenül szükségesek. Ez is azon szükség, hogy a holt latin 237