Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Kossuth emissziáriusa. Magos Ernő életútja

nyelv honunkban is kellő korlátok közé szoríttatván az igen tanulságos és magasztos szellemű rég classicusok adatdus tartalma némikép még is közértelművé tétessék, leginkább bírt engem e munka magyarosítására." Dozobry Károly elavult stílusát "magyarítá", az egyébként érdekes útleírás újabb fordításával. A mű tartalma szerint Augustus korában egy francia ifjú Rómát akarja látni, elindul s 47 évig marad ott, s csak Tiberius rémuralma elől tér vissza hazájába. Huszonnyolc levélben számol be Rómában szerzett élményeiről. Költeményei egy elevennek Herweg után Herweg György német költő 1841-ben kiadta Gedichte eines Lebendigen címen politikai költemény gyűjteményét. Később Párizsban fordította Lamartine összes művét, 1848 áprilisában pedig egy német-francia munkáslégióval megjelent Badenban. A forradalom ott azonban elbukott, menekülnie kellett a würtenbergi csapatok elől. Magos Ernő korán megismerkedett írásaival. Herweg: Egy elevennek ajánlattal a halotthoz című 36 vers-ciklusból álló forradalmi gondolatok szabad feldolgozására vállalkozott. /Püchler Muszkau poroszországi herceg, az abszolutizmus híve Herweghez, az "elevenhez", válaszul a költő a "halotthoz" intézte verseit./ Herweg hitet tett a forradalom mellett, melyről még a lengyel szabadságharc idején írta A vég had című versében: Harc lesz, mivel hegy-völgyön /Törünk babérokat;/ S ez végső lesz a földön,/ A vég keresztes had! Magos meggyőződése szerint a költemény - legyen szerzője akármely nációhoz tartozó - akkor hat, ha olvasója ugyanazt érzi. Herwg szava a magyarnak is szól Ki szabad című versében: Csak az a férfi szabad /Dicsőség lengje át, Ki maga vív harc alatt/ Karddal szabad hazát,/ A ki saját vasával/ Dönt rabfalat/ Az bír saját hazával csak az szabad." Magos Ernő tolmácsolja Herweg: Berangerhez című versét. "Bölcsőben csókolád a szabadságot/ És ciprusát szemedből öntözéd/ Te második valál ki sánczra hágott/ S a kényre hívta le a menny tüzét." Beranger az egykori nyomdászinas nemcsak hazájának Franciaországnak, de a világnak is egyik legnagyobb lírikusa. Petőfit is három versének átültetésére sarkallta még 1846ban. Magos Ernő fordítását Táncsics Mihály adta ki. Barátságuk a közös eszméből fakad. Viszonzásul Ernő németre fordítja Táncsics 1844-ben Párizsban és 1846-ban Londonban kiadott munkáját: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. Ansichten eines Gefangenen über Pressfreiheit, von Michael Táncsics-ausdem Ungarischen.9 Három beszéd RobespiertóT: A háborúról, A forradalmi kormány elveiről. A belkormányzás elveiről. Magos Ernő a radikális forradalom híve volt Petőfivel együtt. Hamarosan tapasztalniuk kellett március 15- ike után a reakció mesterkedéseit. Robespier beszédeinek ismertetésével kívánja figyelmeztetni erre olvasóit. Jegyzetben Magos a saját véleményét is hozzáfűzi, mely bizonyítja, milyen világosan látta a bajokat. "Közlöm a beszédeket fontosságukért, mellyel az első forradalom ellen koholt ármányok most hasonló körülmények közt újraszövetni kezdettek." Robespier: Az alkotmányok nem azért (vannak) hogy a zsarnokok összeesküvéseit mikkel megsemmisíteni akarják, védjék. 238