Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Novák László: Pestmegye területi változásai XIX–XX. században

Nóvák László Pest megye területi változásai a XIX-XX. században Pest megye az ország központi megyéje, amely a Kárpát-medence központi részén alakult ki. A természetföldrajzi, (domborzat, vízrajz, éghajlat), s a településföldrajzi viszonyok (helyi és helyzeti energiák a kedvező fekvés függvényében, jó közlekedés, tájhatárok, s ennek megfelelően tájak közti kapcsolatrendszerek), s a geopolitikai viszonyok együttesen odahatottak, hogy Magyarország állami létében is kiemelkedő helyen szerepeljen Pest megye, i A Honfoglalást megelőzően - pl. az avar birodalom idején -, s annak bekövetkezésekor a fejedelmi szállásterület a mai Budapest, a Csepel-sziget környékén alakult ki, s nemzetségi területek hálózták be a Duna-Tisza közét, a Gödöllői-dombvidéket, a Pilis-hegységet (Ákos, Kartal, Zsidó, Kata, Bor-Kalán nemzetség).

2 A magyar állam kialakulása után, I. István király központi hatalom kiépítése érdekében a honfoglaló törzsi szállásterület jelentős részét, mintegy kétharmadát elvette, s megszervezte belőle a királyi vármegyét, (összesen 45 vármegye jött létre).3 Területünkön hozták létre a Visegrád vagy Pilis, Pest megyét. Solt vármegye a Duna-középső folyása vidékén alakult meg. Területünk nyugati vidéke Fejér vármegyéhez tartozott, s ennek része volt a Csepeli-ispánság is. Tehát, a nagyobb területi egységen alakult ki Pest, Pilis és Solt vármegye, amelynek "törvényes egyesülése" a XVII. század első felében valósult meg. A központi vármegye ("vezérmegye") közvetlen a király illetve annak helytartója, a nádor hatósága alá tartozott, s a vármegye életének irányításában annak helyettese, viceispánja, a megye jelesebb főurai, s a szolgabírák vettek részt.4 A Duna-Tisza köze nagy része tehát királyi birtok volt (hasonlóan a pilisi erdőségekhez). Ezért is vált lehetségessé, hogy a XIII. században ezen a területen telepedtek meg a jászok és kunok. Az ő közigazgatási szervezeteik, a "székek" mozaikszerűen illeszkedtek Pest-Pilis-Solt vármegye területébe, s váltak önálló közigazgatási egységgé, a Jászkun Kerületté. Ennek része volt a Kiskun Kerület, amely teljes egészében a Duna-Tisza közére esett, s ide tartozott továbbá a Jász Kerület egy része, a kiterjedt puszták révén (Kara, Kocsér, Szentlászló, stb). Az egyesült vármegye központja Pest városa lett, amely az ország fővárosa funkciót ragadta magához. Helyi és helyzeti energiáit tekintve Európa legszebb települése Budapest. A Duna folyam, kilépve a hegyek közül, az alföldi síkságon folytatja futását. Itt, a tájak találkozásánál évezredek óta megtelepült az ember, szervezte a közeli-távoli tájak kapcsolatrendszereit. A római korban fontos szerepe volt, előretolt állással a Barbaricumban. Az avarok is jelentős települést hoztak létre, s honfoglaló magyarok is birtokba vették e tájat. A honfoglaló fejedelmi törzs, a Megyer szállásterülete alakult itt ki. Az államalapítás után Esztergom lett a királyi és vallási központ. Pest megye területén Buda, Óbuda, Visegrád és Zsámbék erődítményei váltak hatalmi központokká, s különös jelentőséggel bírt Pest, a Duna bal partján, amely a magasabb, északi dombság és a síkság találkozásánál alakult ki. Fontos átkelőhellyé vált. Első okleveles említése 1148-ból ismeretes. II. 227