Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Molnárné Hajdú Margit: Virrasztás, végső búcsúztatás Nagytarcsán

Molnáráé Hajdú Margit Virrasztás, végső búcsúztatás Nagytarcsán

1 A nagytarcsaiak - egy-két - esettől eltekintve - nagyon bölcsen, megnyugvással fogadják a halált még akkor is, ha közeli családtagjukról van szó. Ha már megtörtént a szomorú esemény, minden erejükkel azon vannak, hogy az eltávozottat a lehető legszebben búcsúztassák. Mint ahogyan az örömteli családi ünnepeken - a születés és a házasságkötés alkalmával együtt van ^faluközösség, a gyászban is megmutatják összetartozásukat. A temetéssel kapcsolatos rendezvénysoron az elhunyttal rokonságban-szomszédságban nem lévők is magától értetődően megjelennek. Egyforma fekete ruhájuk, fegyelmezett, ünnepélyes megjelenésük komor pompát biztosít az eseménynek.

2 Szomorúan ünnepélyes tiszteletadással búcsúznak az eltávozottól. Érdemes megjegyezni, hogy minden, amit tesznek - és ahogyan véghez viszik a gyászos esemény minden mozzanatát, - arról tanúskodik, hogy kötelességüknek tartják a végső búcsúzáson való részvételt. Ezek között első a virrasztás. A virrasztás, a felravatalozott halott éjszakai őrzése a temetésig. Tarthatott egy vagy két éjszakán át. Ha olyankor következett be a halál, hogy másnap el lehetett temetni, egy éjszakán át feküdt otthon a halott. Ha a temetésnek másnap akadálya volt, akkor két éjszaka kellett virrasztania A nagytarcsai virrasztás történetében a következő szakaszokat kell megkülönböztetnünk: ,4z első a vizsgált időszak kezdetétől a századfordulótól az 1960-as évekig, a második az új ravatalozó felépítéséig 1969-ig, a harmadik 1969-1977-ig, a negyedik 1977-től indul és tart napjainkban is.

4 A halott felkészítése Amikor bekövetkezett a halál, pénzt tettek a halott szemére, hogy lehunyva maradjon, majd előre elkészített lepedővel letakarták. Gyertyát tettek az ablakba, amely addig maradt ott, amíg a halott a házban volt. Fekete kendővel takarták le a tükröt és a nagyobb üvegezett képeket. Ha éjszaka történt az esemény, felköltötték a családtagokat. A hozzátartozók azonnal feketébe öltöztek. Valaki a halottkémet hívta, majd más a lelkészt, a harangozót és a kántort értesítette, intézkedett a temetést illetően. Ha volt otthon férfi családtag, befogott a lovas kocsiba és a koporsóért ment. Ha nem volt felnőtt férfi, akadt segítőkész rokon, aki ezt elintézte. 5 Egy idősebb rokon asszony, családtag vagy szomszédasszony a halott mosdatásához látott. Bort öntött tányérba és az ebbe mártogatott fehér ruhadarabbal megmosta a halottat tetőtől talpig.

6 Volt olyan öreg, aki arról is rendelkezett, hogy elhunyta után ki mossa meg. A legszebb, templomba menő ruhájába öltöztették.7 Az asszonyok haját patkókontyba fésülték, fejükre fejkö154