Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Laczus Gézáné: Letkési lakodalom

Leánybarátnőim hozzátok fordulok, Ha rátok nézek szinte megvidulok, De seregetekből még ma kiállók, Nektek is szívemből minden jót kívánok. Nem lesz többé köztetek maradásom, Férjem házánál lesz a lakásom, Ahogy férjem fújja, úgy lesz járásom, Jaj, de hamar elmúlt az én leányságom. Asszony barátnőim hozzátok fordulok, Ha rátok nézek, szinte megvidulok, Seregetekbe még ma beállok, Nektek is minden jót kívánok. Rajta szép legények ugorjunk a táncba, Igyunk egyet a szép áldomásra, Nálam egy zálog, egy szűznek a pártája, Akinek szüksége többet nincs reája. Akinek úgy tetszik, váltsa ki nem bánom, De nem engedjük oly potom áron, Ide a díjakat a kezembe, Ide tegyék a tányér fenekébe. Vőlegény menyasszony együtt szenderegtek, Miközben habár enyelegtek, Egymásé lettek, éljenek sokáig, Éljenek síruknak zártáig. A vőfély egy tálat tart a kezében és kiabálja, hogy eladó az új asszony, s aki táncolni akar, annak pénzt kell bedobni. Hajnalig táncolnak. Ezután, illetve közben nagy tüzet raknak rozséból, s az új asszonynak át kell ugrania a tüzet. A tűz körül táncolnak. Erre mondják, hogy sütik a menyasszony máját. Mire kivilágosodik, addigra a vendégek lassan mind hazamennek, s végetér a lakodalom. 146