Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Néprajz - Csukovits Anita: Tojáspatkolók, patkolt tojások a Börzsöny vidékén
kell jelölni a patkószögek helyét. Egy hegyes szerszámmal nagyon óvatosan kell kifúrni a bejelölt helyeken a tojást - egy patkóhoz 4 szeg és 4, vagy 8 lyuk szükséges. Miután a lyukakat kissé kitágította, kellő óvatossággal kifújta a tojás belsejét a mester, majd alaposan kimosta. A korábbi tojások egyszerűbb módon patkoltak, a patkókat, vagy egyéb fémrátéteket rögzítő szegeket, vagy gombostűket csak egy nyíláson szúrták át, majd a tojást megtöltötték homokkal, gipsszel, vagy gyurmával. A módszer hátránya, hogy a gombostűk vagy szegek idővel kieshetnek. Bonyolultabb, de tartósabb a másik technika alkalmazásával készült patkolt tojás - ezzel a módszerrel dolgozott, illetve dolgozik Kuris Lajos és Tóth László, valamint Klausznitz Frigyes. Ebben az esetben minden szeghez 2 lyuk tartozik, egy bemeneti és egy kimeneti nyílás. A rátét rögzítése után a speciális fémötvözetből készült, a belső nyíláson bebújtatott patkószeget a külső nyíláson kihúzzák és csipesszel visszahajtják. Kuris Lajos 1945-től 1985-ig a vasútnál dolgozott, s csak szabadidejében foglalkozhatott kedvtelésével, nyugdíjba vonulása óta viszont minden idejét a tojáspatkolásnak szenteli, egyre magasabb szintre emelve azt. Az ismeretlenségből 1983-ban lépett ki, amikor a Magyar Televízió Leg..leg..leg... című műsorában ország-világ előtt megmutatta tudását. Munkájában jelentős változást eredményezett, amikor megismerkedett egy bécsi üzletemberrel, aki a világ minden tájáról származó, különböző technikákkal díszített tojások gyűjtésére specializálódott. Kuris Lajos ettől kezdődően nemzetközi népművészeti kiállítások, bemutatók állandó résztvevője lett, új alapanyagokat, díszítési módokat ismert meg, új inspirációkat szerzett. Az osztrák úr, valamint a gyűjteménye és elképzelései is sok ötletet adtak a további munkákhoz, ezek többsége már nemcsak hagyományos patkolás, de minden esetben egy-egy különlegesen megmunkált tojás lett az eredmény. Ilyen különlegesség a svájci eredetű "kurblis" tojás, itt egy keskeny nyíláson át több méter, üzenetek küldésére alkalmas selyemszalag húzható ki a tojásból és tekerhető vissza. Meg kell még említeni a strucctojásba rejtett kovácsműhelyt, vagy panziót, ahol a szemlélő a tojásba vágott ajtókon, ablakokon át kukucskálhat be a tojás belsejébe. A vasból kalapált apró figurákat természetesen a mester készítette. A szorosan a tojásra szegecselt vaspántokból kialakított "cigánykereszt", a félbevágott strucctojásból kialakított ékszerdoboz, a tyúktojások vékony héjából kivágott azsúrozott virágos tojás mind Kuris Lajos technikai babérjai, s bár az ötlet idegen kútfőből származik, a megvalósítás konkrét módjába az ötletgazda, vagy megrendelő már nem szólt bele. így például egy-egy patkó szinte valamennyi egyéb módon díszített tárgyra került. Ezek a magyar népművészettől idegen, korábban ismeretlen dísztárgyak az ő működése nyomán kerültek be a köztudatba, elsősorban kuriozitásuk miatt. A média is ezt a vonást emelte ki. Mindezek mögött azonban óriási munka van és Kuris Lajos tehetsége, amellyel a különböző hatásokat befogadva megteremtette saját egyéni stílusát. 1985-től zsúrizteti munkáit, 1988-ban pedig megkapta a Népi Iparművész címet. S bár sokféle dísztárgyat készített, mindig visszatért az "egyszerű" kiinduló motívumhoz, a patkóhoz is. Ennek okán 1985-től kezdődően hatszor szerepelt a Rekordok könyvében; nevéhez fűződik a világ "legpatkoltabb" tyúktojása, melyen 210patkó, 840 szög és 1680 lyuk található. Mint tojáspatkoló rendszeres résztvevője külföldi és hazai népművészeti bemutatóknak. Munkái több kiállításon szerepeltek, többek között 1991-1994. között Szentendrén, a Népművészetek házában. 10 1996-ban Pest megye Művészetéért díjban részesült. Tóth László tojáspatkoló, fafaragó ezermester 1924-ben született Tatabányán, de gyermekkorától Ipolydamásdon él. Kézügyessége már korán megmutatkozott, különösen a fa megmunkálását kedvelte. Autodi125
