Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Csukovits Anita: Tojáspatkolók, patkolt tojások a Börzsöny vidékén

virág, kereszt alakú rátétekkel díszített, színesre festett tojáskollekció illetve a 66.26.15. leltári számú sarkantyús libatojás egyaránt a Felvidékről; vagy Kassa környékéről, vagy esetleg az egy­kori Hont vármegyéből származik.6 A két legkorábbi irodalmi említés is tágabb vidékünkről is­mertet patkolt tojást: 6, keresztekkel, sarkantyúkkal, virágokkal, szívvel kivert tojás rajzát Bernecebarátiból közölte Malonyai Dezső a Magyar nép művészete Palócföldet bemutató köteté­ben, míg a Magyarság Néprajza II. kötetének a hagyomány tárgyait ismertető fejezete palócföldi - sajnos pontosan nem lokalizált - patkolt tojás rajzát közli.7 így elmondhatjuk, hogy Felsőmagyarországon a tojáspatkolásnak történeti hagyományai voltak, s azt sem tarthatjuk ki­zártnak, hogy a történelmi hagyományok közvetett hatást gyakoroltak napjaink patkolóira. Magyarországon általában különleges (például lakodalmi) ajándék céljából, vagy mesterség­beli virtusból készült. A fémmel dolgozó ügyes, nagy türelemmel és biztos kézzel megáldott mes­ter - többnyire kovács - " az az igazán ügyes kovács aki a tojást is megpatkolja " szólás alapján kap­hatott kedvet a próbálkozáshoz. A sikertelen kísérletekről nincs tudomásunk, de " a törött tojást a kovács se forrasztja össze ". 8 A feladat nehézségére utal, hogy szinte valamennyi mester önállóan kísérletezett, térben és időben egymástól távol, a megszerzett tudást utód híján nem volt kinek átadni. így talán egyedül­álló Kuris Lajos és Tóth László esete. Mivel sem szokás, sem hiedelem nem korlátozta a tárgy készítőit, a díszítésnek az ügyesség és a képzelet szabott és szab határt, mivel azonban a készítők többsége a kovácsmesterségből indult ki, a díszítmény leggyakrabban patkó és kovácsszerszám. így a tárgytípus díszítése kissé egysíkú­nak tűnhet annak ellenére, hogy a mesterek nem előképek alapján dolgoztak. A tojásban, a tojáson azonban ennél jóval nagyobb díszítési lehetőségek rejlenek. Klausznitz Frigyes budapesti lakatos az 1960-70-es években fémből kialakított virágkompozíciókkal díszítet­te munkáit. Kuris Lajos és Tóth László alkotásai a legkiválóbb példái a tojásmegmunkálásban rej­lő lehetőségek kihasználásának. Ismerkedjünk meg a mesterekkel és munkáikkal. Kuris Lajos Szobon élő és dolgozó tojáspatkoló népi iparművész 1925-ben született a Nógrád megyei Endrefalván. 194 l-ben a helyi kovácsmesterhez került inasnak. Balkezessége miatt társai sokat csúfolták, emiatt erős bizonyítási vágy munkált benne, hogy megmutassa ügyességét. A kovácsok között járta az a szólásmondás, hogy az igazi kovács nem­csak a lovat, hanem a tojást is meg tudja patkolni. így amikor mestere ismerősétől hallott egy bal­kezes kassai patkolókovácsról, aki tojást tudott patkolni, elhatározta, hogy megpróbálja. 9Sajnos az ihletet adó kassai kovácsról csak annyit tudunk, hogy az első világháborúban részt vett, mint a patkolókovácsok vezetője. Munkáiról, technikájáról nincsenek további ismereteink, az általa készített darabokat Kuris Lajos sem látta. A gondolat azonban óhatatlanul felvetődik; az 1910-es években nem működhetett sok tojáspatkoló Kassán. További információ hiányában azonban me­részség lenne a Néprajzi Múzeum gyűjteményében lévő fémtalpas-ráté tes kollekciót összefüggés­be hozni Kuris Lajos megihletójével. Mivel Kuris Lajos csak szóbeli közlésből indult ki, kénytelen volt maga kikísérletezni a techni­kát, elkészíteni a szükséges szerszámokat, s kovács szaktudását felhasználva a fémrátéteket. A kezdeti nehézségek után siker koronázta erőfeszítéseit, a kísérletezések második évében elké­szült első olyan munkája, amikor törés, repedés nélkül sikerült patkót erősíteni a tyúktojásra. Lé­nyeges technikai újítása volt, hogy a patkószöget a kiesés, kilazulás veszélye nélkül tudta rögzíte­ni. A tojáspatkolás technikája ugyanis a következő: Az ép, vastaghéjú tyúk (vagy liba, kacsa, ga­lamb, strucc.) tojásra a tojás domborulatának megfelelő alakúra kalapált patkót ráillesztve be 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom