Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Sin Edit: Visegrádi irodalmi topográfiája

Jókai Mór A magyar nemzet története regényes rajzokban című könyvében Visegrád kapcsán Zách Kláráról emlékezik meg.

15 Jókay Ásvay József (Jókai Mór édesapja) Visegrádi tünemény című műve a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában található.

16 Jósika Miklós Eszther című regénye Visegrádon kezdődik, Nagy Lajos udvarában. (1. részlet: Divatcsarnok, 1853. május 22.) Kálti Márk Képes Krónikájának visegrádi eseményei a királyi palotában (nem a Fellegvárban) játszódnak. (Például Zách Felicián, Zách Klára története).

17 Karinthy Ferenc vendége volt az Irodalmi Alap Alkotóházának (Fő u. 47), erről írásaiban is megemlékezik. Víz című riportjában ír az 1965-ös nagy árvíz visegrádi eseményeiről is.

18 Kassák Lajos Visegrádi emlék és Visegrád dicsérete címmel írt verseket.

19 Kazinczy Ferenc Magyarországi utak című művében Visegrádról is írt.

20 Kisfaludy Károly 1823-ban írta Visegrád című töredékét. Kiss Dénes: merénylet Visegrádon című történelmi regénye (1993) Zách Klára és Zách Felicián történetét dolgozza fel. Kosztolányi Dezső a Várkertben lévő újságíró-üdülőben (nem azonos a MÚOSZszal és a gizellatelepivel!) ismerkedett meg 1935-ben utolsó szerelmével, Radákovich Máriával. Hozzá írta például Szeptemberi áhítat című versét.

21 Kottanner Jánosné Wolfram Ilona, az első magyar emlékiratíró. Erzsébet királyné udvarhölgyeként élt a visegrádi Fellegvárban. Vele lopatta el Erzsébet 1440. február 20-ról 2l-re virradó éjjel a Fellegvárban őrzött szent koronát, hogy születendő gyermekét, a későbbi V. Lászlót megkoronáztathassa.

22 Könyvmásoló műhelyek, egyéb műveltségi, irodalmi központok voltak a középkorban a visegrádi pálos és bencés kolostorokban.

23 Könyvtár: Károly Róbert és Nagy Lajos korában jelentős királyi könyvtár működött Visegrádon

24 Krúdy Gyula Magyar tájak című kötetében Visegrádról is írt.

23 Küküllei János főesperes (Tótsolymosi Apród János), Nagy Lajos történetírója Visegrádon élt, ott vett házat magának.

26 Mikszáth Kálmán: Királyok vára című írása a visegrádi vár fénykoráról szól.

27 Nyári játékok. Hol Palotajátékok, hol Lovagi játékok címmel szabadtéri kosztümös játékok - show-k - zajlanak a vár területén Toldi Miklós versennyel, lovasbemutatókkal, vásárral, az Anjouk, illetve Mátyás király korából. Kezdetben a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, később a Visegrádi Önkormányzat volt a rendezője.

28 Oláh Miklós 1536-ban írt Hungária című könyvében részletes leírást ad Mátyás király visegrádi palotájáról.

29 Őrtorony Irodalmi Eszpresszó. 1964 őszén alapította Fábián Zoltán, az ország első irodalmi eszpresszója volt. О maga szervezte az irodalmi, zenei, képzőművészeti programokat. Elismeréssel szólt róla a kritika és a közönség.

30 320