Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Sin Edit: Visegrádi irodalmi topográfiája

Paget, John 1839-ben megjelent útleírása a visegrádi várról is megemlékezik.

31 Petőfi Sándor vándorlásai során Visegrádra is eljutott. Hajókirándulásról, hegymászásról, szabadtéri vacsoráról tesz említést pl. Egressy Ákos. A Pesti Divatlap 1845. 29. számában (Őszhó 14.) jelent meg Petőfi Visegrád táján című verse, melyről a mai napig nem dőlt el, hogy mi volt az alapélménye, és hogy Visegrád, vagy egyik közeli táj volt-e az ihletője. Hrenkó Pál leírja, hogy Petőfi 1948. március 15-én viselt kardját (melyet nagy súlya miatt később Rickl József nemzetőr főhadnaggyal elcserélt) Rickl Mária 1944-ben befalazta Salamon torony u. 9. sz. nyaralójába. A villát bombatalálat érte, a kard nem került elő.

32 Ponyvairodalom. Több ponyván terjedt rövid írás címében is szerepel Visegrád neve. 1987-ben jelent meg például Budapesten „A visegrádi sír lakója, vagy: az ötszáz éven át bujdosó lélek. Igen szép igaz történet Mátyás király idejéből" című 17 oldalas elbeszélés. (Országos Széchenyi Könyvtár, Aprónyomtatványtár) Ruffy Péternek van nyaralója a községben. Legelő a Feketehegyen című írása itteni telkéről szól.

33 Széchényi Ágost Zách Felicián. Hősi eposz drámában című műve 1991-ben jelent meg. Szigligeti Ede Zách unokái címmel írt szomorújátékot. Tatár Péter (Medve Imre) „Visegrádi vár asszonya, vagy a bástyapárkány feletti veszélyes út" című verses ponyvája 1857-ben jelent meg. Townson, Robert 1793-as magyarországi úti beszámolójában Visegrádról is írt.

34 Török Rezsőt tekintik a visegrád-szentgyörgypusztai művésznegyed alapítójának. (Később nyaranként Szentgyörgypusztán élt Fónay Márta, Melis György, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda, Darvas Iván stb.) Újságírók Kórház- és Szanatóriumi Egyesületének első visegrádi üdülőháza: 1929től működött, Gizellatelepen, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc is üdült itt.

35 Vajda János Visegrádon című verse töredékben maradt. Viktorin János helyi plébános, helytörténetíró Visegrád hajdan és most című könyve 1872-ben jelent meg. A visegrádi temetőben nyugszik. Vitéz János humanista, Janus Pannonius nevelője Visegrádon raboskodott. Jegyzetek 1 Áprily L. 1985., Áprily L. 1965., Győri J. 1970., Farkas P.19 503-525., Dunakanyar, 1983. 2. sz. 46. 2 Fototéka. Babits M. 1983. 237-240. 3 Berda J. 1979., Varga K.1982. "CsekeL. 1980. 111. 5 i.m. 63-64. ft

Csontosi J. 1879.111. füzet 134-149., Fraknói V. 1925. 148-150. 7 Angol és skót utazók a régi Magyarországon. 1994. 72., Hrenkó P. 1987. 4. sz. 36-38. 321