Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Ikvainé Sándor Ildikó: Bútorfestő asztalosműhely Pilisszántón

Néhány bútordarabból több is van birtokunkban. így a falitékából 5 db, tálasfogasból 3, bölcsőből 2, festett szentképből 7 darab. A 24 tárgy közül 13 darab datált. A gyűjtés során felvett adatokból megállapítható volt, hogy mind a 24 bútort a pilisszántói Bogár nevű asztalos család valamelyik tagja készítette. Korábban csak Bogár Mihály és Bogár József nevű jött szóba. Mivel a legrégebbi datált darabot, az 1878-as ágyat, az adatközlő Bogár Mihály nevéhez kapcsolta, (1959-ben) ugyancsak az ő nevét jelölték meg a korábban (1958-ban) gyűjtött sarokpad (1887-es évszámú) valamint több más múlt századi bútornál is. Úgy tűnt a leírókartonok alapján, hogy Bogár Mihály az idősebb, s az б fia Bogár József, ők látták el festett virágozott bútorokkal Pilisszántó községet a múlt század utolsó évtizedeitől kezdve, e század 50-es éveiig. Csakhogy az adatok az összehasonlítás alkalmával ellentmondtak egymásnak. A jelenlegi kutatás a korábbi leltározási adatok, az 1985-ös saját gyűjtésem és a most átnézett történeti dokumentumok alapján" összehasonlító elemzéssel a családra vonatkozóan a következőket állapította meg: A Bogár család már 1847-ben Pilisszántón lakott. Az akkori családfőt is Bogár Mihálynak hívták.

12 Hogy az ő családja őslakos volt, vagy mikor és honnan telepedett be, még további kutatásra vár. Arról sincs adatunk, hogy ő foglalkozott-e már asztalossággal, bútorfestéssel, de kikövetkeztethető, hogy a fia volt a bútorfestő Bogár József, aki 1846-48 körül született, s 1914-ben halt meg.

13 Bogár József fia a II. Bogár Mihály, aki 1871-ben született, s 1938-ig élt. Felesége Strbik Katalin (1873-1946). 1894-ben házasodtak össze, 8 gyermekük volt, négy leány és négy fiú. A legelső fiú Mihály (a lányok után) 1904-ben született. így ő már a III. Bogár Mihály lett. Kosztolánszky Józsefné, Bogár Katalintól (szül. 1903.) tudtuk meg, hogy öccse, a III. Bogár Mihály, de másik öccse, István is kitanulta az asztalos szakmát, s apjukkal együtt dolgoztak. Kosztolánszkyné elmondta, hogy leány korában ő maga is gyakran segített apjának bútorokat festeni, virágozni, sőt a gyaluláshoz is értett. Többször kivette öccsei kezéből a gyalut ha például koporsót csináltak -, mert jobban tudott bánni vele.

14 A fenti adatokból kiderült tehát, hogy nem két, hanem három generáció foglalkozott bútorfestéssel, virágozással. A harmadik generációnak két, - egy időben három tagja is besegített a bútorok előállításába. Leírókartonok korrigálása az életrajzi adatok alapján Az életrajzi adatok taglalása azért volt szükséges, mert ennek kapcsán pl. kitűnt, hogy az 1878-as sárga alapszínű tornyos ágyat nem festhette Bogár Mihály, - ahogy eddig hittük - hanem csak apja Bogár József, mert a fiú ekkor még csak 7 éves volt. Az 1883-as fogast szintén ez okból nem festhette ő. (Erről a tárgyról nem volt adatunk.) Ugyanígy kíséreltük meghatározni a datált tárgyak alapján az adatközlők által csak megsaccolt vagy egyáltalán nem ismert készítési éveket, s kikövetkeztettük az adatnélküli tárgyakról, hogy melyiket ki készíthette, ki festhette. 69