Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Nagy Varba Vera: Festőasztalosok munkái Pest megyében

tok, halak, fák igen kezdetleges ábrázolásaival váltakozva igen szépen rajzolt, magyaros ízlésű festett díszítmények töltik be. A díszítmények igen élénk színűek lehettek és némelyiken még ma, fakultságában is bántóan hatnak a több merészséggel, mint ízléssel egymás mellé rakott rikító sárga, vörös, kék, rózsaszín stb. színek. Több szerencsével és igen nagy leleményességgel járt el a festő a minták megválasztásában. Úgyszólván minden egyes mezőben más díszítményt találunk. A díszítmények nagy része nem tölti be az egész négyszögű teret, hanem a tábla közepén, koszorú által körülfogott kerek mezőben van alkalmazva és sokkal inkább emlékeztet a népies agyagművesség és hímzés mintáira, mint a fabútorok díszítményeire."

20 A magyaros díszítmény minősítés a régi leírásokban a túlnyomórészt tulipános motívumokra vonatkozik. Csak a három halat és a fantasztikusan csavarodó, egymást metsző törzsekkel ábrázolt fás kazetták találhatók meg a mennyezeten, a négylábú állatokat ábrázolók sajnos nem maradtak fenn. Van egy néhány besötétedett kazetta, lehet, hogy ezek rejtik a szarvast, oroszlánt és talán unicornist.

21 A növényi ornamentikájú kazetták kompozíciójára jellemző, hogy valamennyi körbe foglalt, túlnyomórészt tulipán-elemekből áll: egymást metsző és átfedő levelekkel, illetve szirmokkal. Ober Lászlónak a díszítmény ékről alkotott leírásából kiderül, hogy a festőasztalosságnak egy korai, a XX. század elején már idegenül ható emlékéről van szó. Ober László többször járt Abonyban Márton Lajos régésznél.

22 Ober Lászlónak azt a véleményét, hogy a kazetták motívumait az agyagművesség emlékeivel rokonítja, Márton Lajos hatásának tulajdonítom. Márton Lajos tószegi ásatása idején Bajári Sámuel tálasmesterrel a kazetták motívumaival készíttetett magának cseréptálakat. b) Tombor Ilona a magyarországi festett famennyezetek с monográfiájában az abonyi templom festett kazettáiról is megemlékezett. „A színek fehér alapon elfakult piros, zöld és barna fekete kontúrokkal. Mesternévről nem maradt feljegyzés. Abonyi asztaloscéhről csak 1824-ből van adat: feltehető, hogy nem ez volt az első.

23 Tombor Ilona helyi asztalosmunkának tartotta az abonyi mennyezetet. A református templomok története és a festett kazetták eredete Az 1715. évi canonica visitato alkalmával Berkesi András váci püspöki helynök a reformátusok által használt boltíves középkori templomot megrongálódott állapotban találta. „A tetőt nélkülözi, a község lakosai most szándékoznak náddal befödni."

24 A História Domusban is megemlékeztek a XVIII. század első évtizedében a templom leromlott állapotáról. „A templom a századokig tartott viszontagságok alatt pusztulásnak indult, mocsárral, nádassal volt környezve juhok, barmok legeltek a környékén lévő laposokon is... Mikor a béke helyre állott... az ismét megszaporodott kálvinisták az idők viszontagságai által tetejétől megfosztott templomot helyre egyengették, falait, kerítéseit kijavították és mivel nem volt több módjok, náddal fedték be."

25 A náddal fedett tető ebben az időben nem az igénytelenség jele, hanem 60