Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Nagy Varba Vera: Festőasztalosok munkái Pest megyében

általánosan elterjedt volt a vidéken bőségesen volt nád.

26 Még a XIX. század elején is az egyik közbirtokos nemes özvegye egy szerényebb kivitelű náddal fedett kúriában lakott.

27 Az abonyi gyülekezet a XVIII. század 30-as éveinek végén igényes, komoly vásárlóképességgel rendelkező népesség lehetett, bizonyítja ezt többek között az 1737ben Abonyban élő Násztó (Görög) János árukészletének összeírása. Az abonyi bolt méteráru kínálata a korabeli pest megyei árukészletek között egyedülálló volt. Itt az igényes vásárló luxus szükségleteit is ki tudták elégíteni.

28 Abonyban ekkor még nem éltek nemesek, mezővárosi rangot is csak később, 1749-ben kapott. A szomszédos mezővárosokban - Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét - voltak hasonló készletű boltok, amelyek a saját népesség ellátására szolgáltak. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a puritán református lakosság egy részének ebben az időszakban az öltözködésben luxus kiadásai lehettek, tehát erre fordítható pénzfeleslege is volt. Véleményem szerint a templom külső felújítását a belső megújítása is követte. Ekkor, 1715-1740 között kerülhetett sor a festőasztalos munkájának megrendelésére, a festett mennyezet készítésére. Az 1730-as évek végére Abonyban a római katolikus lakosság számaránya némileg meghaladta az őslakos reformátusokét.

29 1737-ben Abony lett a környék római katolikus lakosságának az anyaegyháza Nagykőrös és Cegléd is idetartoztak. A váci püspök 1740. június 3-án Suhai János szegvári plébánost helyezte Abonyba. Suhai János Abonyba érkezésének első percétől kezdve háborgatta a református gyülekezetet és arra törekedett, hogy a reformátusoktól elvegye a templomot.

30 Mikor már szóbeszéd tárgya volt a faluban a templom elvétele, akkor a reformátusok a pestiszárlat ellenére megpróbálták eljuttatni instanciájukat a földesúrhoz Neboj szára. Ez nem sikerült Esztergomból Dobozi János és J. Kis János visszafordultak. Ugyanekkor egy vegyes - református, katolikus - küldöttség ment a vikáriushoz Vácra. Június közepén - még űrnapja előtt - a reformátusok több instanciát küldtek a templom ügyében Nebojszára, de csak kettő érkezett meg. 1740. június 24-én a földesúr üzent, hogy kálvinista jobbágyainak fundus és új templom építésére adott engedélyt a régi templomot pedig majd személyesen adja át a katolikusoknak.

31 Suhai János plébános -június 26-án - levélben szólította fel a prédikátort a templom azonnali átadására, de a reformátusok válaszukban ragaszkodtak a földesúri döntéshez és maradtak a templomban. 1740. július 21 -én Suhai János plébános erőszakkal felnyittatta a reformátusok templomát és ez a tette nagy felháborodást keltett a református gyülekezet körében. Az asszonyok és férfiak futva mentek a templomba és mentették a mozdítható bútorokat, az úrasztalát, a szószéket stb... Ekkor hozták ki a 100 szál deszkát, mely a templom belsejében volt fölhalmozva.

32 Szerintem a saját templomuk lebontott festett mennyezetének deszkáiról van szó. Majd egy év múlva, 1741. március 5-én kapták vissza a reformátusok a deszkák felét (50-et), a földesúr személyes abonyi megjelenése és döntése következtében. Már Márton Ferenc is feltételezte, hogy az említett „50 db deszkák... hihetőleg azon festett mennyezet deszkák voltak, melyeket a reformátusok a későbbi templom61