Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Dr. Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a késő középkori és a kora újkori Vác területén

Dr. Tettamanti Sarolta Régészeti kutatások a késő középkori és a kora újkori Vác területén A középkori város képe, szerkezete a XV. századra, a XVI. század elejére alakult ki véglegesen. A XI. század folyamán megalapított váci püspökség székhelye, a vár a település déli részén épült ki a székesegyházzal és a püspöki palotával. Északi szomszédságában formálódott a váralja, a később magyar városként elnevezett városrész. A tatárjárás (1240-1241) után német bevándorlók tervszerű letelepítésével jött létre a német város, amely a legészakibb és legnagyobb városrész. A három részből álló várost a XV században kiépített városfal veszi körbe. Egyszerre épül meg a székesegyházat és a püspökségi épületeket körülvevő várfal, a barbakán és a fő kivezető utakat őrző, városkapukkal tördelt városfal (Bécsi, Hatvani, Rádi, Pesti kapuk). Előttünk áll tehát a középkorban Európa-szerte tipikus többsejtű város képe, két tengelyében vonuló fontos utcákkal (a mai Budapesti Fő út, Köztársaság út és a Széchenyi utca), az alapított városokra jellemző háromszög alakú piactérrel (Március 15. tér), az azt szegélyező emeletes, alápincézett kőházakkal, a városrészek plébániatemplomaival (a magyar városé a Szent Margit-templom, a németé a piactéren megépült Szent Mihály-templom). Annak ellenére, hogy a város földesura a püspök és a káptalan volt, külső képe alapján inkább a szabad királyi városokhoz hasonlított. A középkori város alaprajza, utcahálózata, telekszerkezete nagyjából megmaradt mind a mai napig. Kisebb változtatások csak a püspöki palota és a székesegyház telkeinek kialakításakor eszközöltettek.

1 Aközépkori főtér helye nagyjából megegyezik a mai főtérével (Március 15. tér). A főtér és az egykori Sáros utca (Széchenyi utca) sarkán lévő telken végeztünk építkezést megelőző feltárást az 1996. évben. Pontos cím: Széchenyi utca 1. A Sáros utca középkori elnevezés, az 1570 körüli török házösszeírásban az utca és környéke Sáros utca mahalle néven említtetik.

2 Az egykori Sáros utcában két helyszínen történt régészeti kutatás a '80-as években. A Széchenyi utca 4-6. szám alatti telkeken Kővári Klára, a 3-7. alatt Miklós Zsuzsa dolgozott az építkezést megelőzően. Az ásatások eredményeként rekonstruálni lehetett az egykori - XV-XVI. századi - telekbeépítéseket a Hatvani kapuval záródó utca jó részén. Kő- és paticsfalú házak, pincék, kutak kerültek napvilágra, elrendezésük szerint az utcára merőleges hosszú, keskeny telkek egyik oldalán hosszában helyezkedett el a lakóépület. Az 1570 körüli összeírás adatai szerint a Sáros utca lakói magyarok voltak. Ezt a régészeti leletek is igazolták, török kerámia lelet igen kevés került elő.

3 Ez mondható el a most ismertetendő ásatás területéről is. 331