Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Reznák Erzsébet: A milleniumi Cegléd

akiknek keze nyomát szintén fölfedezhetjük a ceglédi létesítményeken. S a kereskedők, vendéglősök vagy a szőlőtelepítő, vasutat építő helyi vállalkozók, akik a maguk módján szintén hozzájárultak a város épüléséhez, szépüléséhez és gyarapodásához. Meg kell még emlékezni Kossuth Ferencről, akit 1896-ban juttattak először ceglédi választói a képviselőházba, s aki haláláig viselte ezt a tisztet hívei megelégedésére.

4 Hosz-szas elemzés helyett itt csak érdemeiről essék szó: tekintélye, majd funkciója révén sokat segített a ceglédieknek (például a gimnázium, a vasútállomás, a csemői vasút építése). A millenniumi létesítmények számbavételét kezdjük a Kossuth téren, Cegléd piacterén. Ezen a helyen hangzott el Kossuth Lajos beszéde 1848. szeptember 24-én s ezért ennek a térnek mindig szimbolikus jelentősége volt a város közéletében. Érdekes, hogy már Kossuth életében ezen a néven emlegették az újságokban és hivatalos iratokban egyaránt ezt a térséget, amely ma is ismert formáját éppen 1896-ban nyerte el. Hosszas kisajátítási eljárás után ekkor bontották le a térre „benyúló" épületeket, hogy helyet nyerjenek az örökösen helyszűkével küszködő piacnak. A teret övező szép, új középületeken (a Városháza, a Takarékpénztár két épülete) kívül a katolikus egyház is hozzájárult a gyarapodáshoz. Először fölújították a Kossuth tér és a Kazinczy utca sarkán álló egykori tanítói lakot, hét üzlethelyiség és egy lakás kapott benne helyet, a tervező Vaskovits Antal volt. A kisajátítás miatt lebontott, eredetileg a plébánia mellett álló központi katolikus iskola helyett más épületet kapott az egyház a Pesti úton. A vallásalapítványi uradalom tulajdonában lévő „Nagyfogadót" a kultuszminisztérium kedvezményes áron fölajánlotta megvételre a helyi egyháztanácsnak, még 1895ben megkötötték az adásvételi szerződést. A költségeket még így is sokallták, az ellenzők minden lehetséges fórumon előadták érveiket, az egyik egyháztanácsi ülésen még dalra is fakadtak! A tanítás 1896-ban mégis megkezdődött az átalakított épületben, 1897 vízkeresztjén pedig föl is szentelték az intézményt.

5 Nem volt sokkal egyszerűbb a katolikus templom elé állítandó Szentháromságszobor ügye sem. A kezdeményező Makáry István plébános volt, aki még 1895-ben gyűjtést indított a költségek fedezésére. Az adományok összegyűltek, az ügyet pártfogolta a városi képviselő-testület, vállalkozót is találtak a munka elvégzésére. így 1896 őszén a helyére kerülhetett Cegléd első köztéri szobra. Ám a temesvári Beck Miksa műve csak két évig állt a templom előtt: a megrendelő egyháztanács ugyanis komoly kifogásokat talált rajta s nem volt hajlandó sem átvenni, sem a vállalkozó költségeit megtéríteni. Hosszas huzavona után végül megszületett a megegyezés, a Szentháromság-szobor elkerült a térről. A ma ott látható szobor, a rajta olvasható fölirattal ellentétben, csak 1904-ben került a térre.

6 A tér másik oldalán, a katolikus templom mögött 1895-ben fúrták Cegléd második artézi kútját. Ugyan a már csak régi képeslapokon látható díszes fölépítmény csak 1897-re készült el, a 133 m mélyből föltörő, egészséges víz végre alkalmas volt emberi fogyasztásra! A szabadon elfolyó, télen megfagyó, nyáron hatalmas tócsákban 294