Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Történész szekció - Reznák Erzsébet: A milleniumi Cegléd
összegyűlő víz később ugyan sok bosszúságot okozott a járókelőknek, de a létesítése régen várt események közé tartozott Cegléden. 7 A város másik, új piactere „kinyitása" ugyancsak a millennium alkotásai közé tartozott. Eredetileg ezen a helyen is épületek álltak, például az evangélikusok régi kis temploma, ám a korábban már emlegetett szűkös piaci körülmények miatt a képviselőtestület elhatározta ezek lebontását. A tágas hely, az eredeti szándék szerint is nemcsak a kirakodók, kofák és vásárlók gyülekezőhelye lett, hanem a város reprezentatív főtere. A teret tehát először szabaddá tették, négy oldalát pedig fokozatosan beépítették. A nyugati oldalon még 1893-ban fölépült a Városháza, mellette már ott állt a Gombos Testvérek kereskedelmi cég által épített üzletsor. A tér és egyben a város legmonumentálisabb épülete, a református templom alapkövét még 1835-ben rakták le, a falakat fölhúzták, de a kupolát és a két tornyot csak ideiglenes födélzettel látták el. 1895 nyarán láttak hozzá a befejezéshez: Balázs Ernő tervei alapján Vaskovits Antal irányításával nyerte el az épület végső formáját 1896-ra. (Majd az 1932-es tűz után újabb átalakítás következett.) Helybeli mester, Eichberg Gusztáv „műgépész" munkája volt a toronyóra bonyolult szerkezete. A templom kupolájának dísze, a református egyház egyik jelképe, a kakas szintén ceglédi iparos munkája volt. Rónay János bádogos vörösrézből készült művét a fővárosi millenniumi kiállítás látogatói is megcsodálhatták a műipari csarnokban, mielőtt végleges helyére került volna. 1896. november 8-án szentelték föl a régi-új templomot, az ünnepségnek a korabeli tudósító szerint legalább 8-10 000 résztvevője volt! A tér másik meghatározó középülete az evangélikus templom szintén 1896-ra készült el. Mivel a korábbi kis templom a kisajátításnak esett áldozatul, új helyen új épületet emeltek a helyi evangélikusok. A tervező Sztehlo Ottó, az építkezés irányítója pedig Timár János volt. 1895. november 6-án tették le az alapkövet s nem egészen egy év múlva, 1896. november 31-én szentelte föl új házát az egyházközség. Timáron kívül említsük meg a többi helybeli templomépítőt is: Piros Lajos az asztalos és mázoló, Gyura Károly az ács, Rónay János a bádogos munkákat végezte el. Ez utóbbi személyesen tette föl a kb. fél méter átmérőjű csillagot a toronyra. Az 53 m 70 cm magas torony, az idő szerint a város legmagasabb pontja - a nem mindennapi látványosság nagy közönség előtt zajlott. A két templom körül egy-egy bazársor is épült, az üzletek bérleti díját jól föl lehetett használni a templom építésére, renoválására. A bérlők mindkét helyre 1895-ben költöztek be. 8 Az új tér nevéről a városi képviselőtestület 1896. május 10-i díszközgyűlése külön határozatban intézkedett: e naptól kezdve nevezik a honfoglaló Árpád nevéről az új piacteret (a másik változat egyébként a Szabadság tér lett volna). Ekkor határoztak a tér fásításáról is, bár a megvalósulás még váratott magára. Több évbe került a tér kikövezése, a közvilágítás megteremtése is. Sokat kellett várni a még 1894-ben elhatározott Kossuth-szobor felállítására: csak 8 év múlva, 1902 szeptemberében leplezték le Horvay János szép alkotását. Cegléd harmadik helyszíne, mely a millenniumnak (is) köszönheti létét a Népkert. 295
