Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Fegyó János: A helyi forradalmi szervek jogállása Ráckevén 1956-ban

Október 26-án a tanács széthullott, a párttagok visszahúzódtak, a rendőrség nem volt ura a helyzetnek; - az utcát a tömeg uralta. A tömegdemonstráció megdöntötte a rákosista tanácsi apparátust, a község közvetlen irányítás nélkül maradt. írásos bizonyítékkal nem rendelkezünk, csak feltételezhető, hogy az október 26-i helyi hatalomdöntés egy szélesebb koncepció részeként valósult meg. Ugyanis, ezen a napon a megye több településén (város járási székhely) hasonló események játszódtak le. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az október 26-án keletkezett hatalmi vákuumot részben már az éjszaka folyamán, illetve 27-én délelőtt ugyanazok az erők próbálták betölteni, akik a 26-i tömegdemonstrációt szervezték, vezették. A felvonulás szervezői, kezdeményezői nem vettek részt sem a rendőrség ostromában, sem a tanácsház feldúlásában. Az erőszakot a ,,plebs", a politikailag és egyébként is iskolázatlan tömeg hajtotta végre. Még az éjszaka folyamán megbeszélést tartottak Szöllösi János lakásán. Sajnos nem tudjuk, hogy mi volt a „beszélgetés" tárgya, de nem sokat tévedünk, ha feltételezzük, hogy a kialakult új helyzetről és a hatalmi vákuum betöltéséről lehetett szó. Október 27-én délelőtt Szöllösi János instrukciói alapján összeült a megalakítandó Nemzeti Bizottság előkészítő, konkrét személyeket javasló stábja. Szöllösi János ezen a megbeszélésen nem volt jelen, a rendőrségen tárgyalt a közbiztonság megszilárdításáról. Az önként szerveződő jelölőbizottság pártpolitikai szempontoktól mentes volt, a község lakossága előtti hitelesség volt a mérvadó. Az öt fős testület, mely önmagát delegálta, összeállította a nemzeti bizottságba javasolt 30-40 fő névsorát. A pontos névsort nem ismerjük. A nemzeti bizottság 21 tagját említik névszerint az írásos dokumentumok. Idő hiányában a javasolt személyektől nem tudtak elfogadó nyilatkozatot kérni, így a megválasztott személy vagy részt vett a bizottság munkájában, vagy sem. A névsort közfelkiáltással az október 27-én este tartott nagygyűlés fogadta el. Október 27-én a még meg nem választott, de az előző napi események alapján vezetőként elismert személyek tárgyalást folytattak a rendőrkapitánnyal a rendőrség civil személyekkel való megerősítéséről. Szöllösi János felajánlotta, hogy „parasztgyerekekből" szervez egy rendfenntartó csoportot. Jelentkező is volt, de a tárgyalások mégis eredménytelenek maradtak, mert a civilek ragaszkodtak a fegyveres járőrszolgálathoz, fegyvert azonban a rendőrség nem adott. Október 27-én este 2500 fős nagygyűlést tartottak. A gyűlés hangulata, lefolyása ünnepélyes, méltóságteljes volt. Cigányzenekar kísérte a Himnuszt és az 1945 óta tiltott, többnyire irredenta dalokat. A gyűlés végén elégették a vörös zászlót és összetörték Rákosi képét. Szöllösi János terjesztette elő a jelölőbizottság által javasolt nemzeti bizottsági névsort, amit a tömeg közfelkiáltással elfogadott. A nemzeti bizottság tagjai módosabb gazdákból, korábban háttérbe szorított hivatalnokokból, értelmiségiekből (orvos, ügyvéd, tanító) verbuválódott. Nem szerepelt sem párttag, sem tanácsi funkcionárius, de nem kapott helyet az 1945 előtti szélsőjobb egyetlen tagja sem. A nemzeti bizottság elnöke Szöllösi János, helyettese a politikai elitélt Kenes264