Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Fegyó János: A helyi forradalmi szervek jogállása Ráckevén 1956-ban

sey Ferenc lett. A nemzeti bizottság egészét a rákosista rendszerrel szembenállók alkották. Nem véletlen a tanács helyébe lépő testület névválasztása sem. Ha nem is pártelvek szerint szerveződött, nevében visszautalt az 1945-49 közötti koalíciós Nemzeti Bizottságra, melynek meghatározó ereje éppen a Kisgazdapárt volt. A kommunistákból, szociáldemokratákból létrejött MDP éppen most bukott meg, így politikailag a hatalom várományosa a néhány nap múlva országosan zászlót bontó Kisgazdapárt lehetett. Az október 26-i felvonulás nem véletlenül a kisgazdapárti zászló alatt történt. A nagygyűlést követően újabb kísérlet történt a rendőrség lefegyverzésére. A tüntető tömeggel szemben a rendőrkapitány a fegyverhasználatot is számításba vette, de a megmaradt rendőri állomány nem volt hajlandó a tömegbe lőni. A nemzeti bizottság vezetőinek rábeszélésére a rendőrség tagjai - fegyvereiket is magukkal vive teherautón elmenekültek a kapitányság épületéből. Október 27-én este a rákosista hatalom teljes egészében széthullott. A tanácsi közigazgatás, államhatalmi szerv helyét a nemzeti bizottság vette át; az elmenekült rendőrség pótlására október 28-án megalakult a nemzeti bizottság felügyelete alatt álló Nemzetőrség. A nemzetőrség kizárólag rendfenntartó szerepet vállat, a rendőrségi bűnüldözési, nyomozati munka szünetelt, annál is inkább mert sem az ügyészség, sem a bíróság nem működött. A rendfenntartó fegyveres testület parancsnoka az aktív katonatiszt Forgács János főhadnagy lett, helyettese Kulcsár István, majd a Kiegészítő Parancsnokság vezetője lett. A forradalom győzelme, a régi rendszer megdöntése, az új hatalmi apparátus felállítása Ráckevén október 26-28-án valósult meg. Az október végi tüntetések hatására a Járási Tanács is beszüntette tevékenységét, a hivatali apparátus sem járt be munkahelyére, így a ráckevei nemzeti bizottság november 3-ig, amikor formálisan is megalakult a községi küldöltek által választott Járási Nemzeti Bizottság - a járási funkciót is gyakorolta, bár utasítási, felügyeleti tevékenységéről nincs tudomásunk, mindössze „tanácsadói" szerepet töltött be. Hasonló volt a helyzet a nemzetőrséggel kapcsolatban is, bár hozzá kell tenni, hogy inkább csak elnevezésében volt szélesebb hatáskörű, hiszen a községi feladatokon túl más községek ügyeibe nem avatkozott bele. Ez a vegyes névhasználat Ráckeve járási székhely jellegéből adódott. A nemzeti bizottság legfőbb feladatának a rend helyreállítását tekintette, miközben saját kizárólagos hatalmát is igyekezett erősíteni. Október 29-én a nemzetőrség bevonásával visszavették a rendőrség által még október 26-án kiosztott fegyvereket, valamint begyűjtötték az engedéllyel tartott vadászfegyvereket. A volt funkcionáriusok lakásáról, hivatalából leszerelték a telefonkészülékeket. A lépés indokolt volt, mert bebizonyosodott, hogy a községből eltávozott ÁVH-s megbízott telefonkapcsolatot tartott, információkat kapott ismerőseiktől. A kézi kapcsolású telefonközpontot a nemzetőrség ellenőrzése alá helyezték. Megszervezték az áruellátást, tüzelőt biztosítottak a TÜZÉP-telepre, és hatékonyan léptek fel a piaci árdrágítókkal szemben. A nemzeti bizottság kezdeményezte több intézmény vezetőváltását. Önként mon265