Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Fegyó János: A helyi forradalmi szervek jogállása Ráckevén 1956-ban

hivatalnokokkal, funkcionáriusokkal, (ügyészség, bíróság, rendőrkapitányság, ÁVH járási kirendeltsége, tanácsi apparátus stb.) Október 23-át követően kétnapos feszült várakozás jellemezte a községet. A rádió híradásai ellentmondásosak voltak. Az október 25-i Országház előtti vérengzés tágra nyitotta a rákosista rendszer és a szovjet megszállás elleni tiltakozás kapuit. Október 25-én a Csepel Autógyárban és a HÉV dolgozói között megfogalmazódott, hogy 26án a fővárosi forradalom mellett a vidéki településeken is szimpátiatüntetést kell szervezni. A kezdeményezés találkozott a paraszti lakosság várakozásával. Október 26án délelőtt szájról szájra terjedt az estére tervezett tömegdemonstráció híre. Az autógyáriak és vasutasok kezdeményezését felkarolta a helyi lakosság, és néhány tekintélyesebb gazda a nap folyamán aktívan szervezte az esti demonstrációt. A tüntetés konkrét célját senki nem nevezte meg, de sejthető volt, hogy a régi hatalom megfélemlítése, az utca megszerzése lebegett a szervezők szeme előtt. Közben a rendőrség is értesült a tervezett tüntetésről, és 26-án a számukra megbízható egyéneknek kézifegyvereket adott ki. A rendőrség nem volt már ura a helyzetnek. Október 26-án este több mint 2000 fő gyűlt össze a városháza előtt. A tüntetésnek nem volt „bejegyzett" felelőse, - irányítás nélküli megmozdulássá vált. A gyülekező tömeg a,,fölszögi" tekintélyes gazdák vezetésével szerveződött. A menet élén az 1949 óta rejtegetett - s most előkerült - kisgazdapárti zászlót vitték. Az egyre növekvő menet Kossuth-nótákat énekelt és kommunista-rendszerellenes jelszavakat kiabált. A városháza előtti téren a járási párttitkár próbált szólni a tömeghez, de lehurrogták. A Kisgazdapárt volt járási titkárát, Szöllösi Jánost, aki nyugalomra és fegyelmezettségre szólított, sem hallgatták meg. Végül a politikai izgatásért 3 és fél évre elitélt, s csak néhány hónapja szabadult Kenessey Ferenc vezetésével a tömeg felvonulást rendezett a község utcáin. A menet élén változatlanul a kisgazdapárti zászlót vitték. Az a Papp Béla a zászlóvivő, akit Kenesseyvel együtt ítéltek börtönre egy Lenin-ünnepély megzavarásáért. A felvonulás élén az első sorokban ott menetelt a járási MDP-titkár, a járási rendőrkapitány és Szöllösi János, a volt kisgazdapárti járási titkár, akinek meghatározó szerepét mind a hatalom, mind a tüntető tömeg már ekkor elfogadta. A hangulat azonban egyre fenyegetőbbé vált, és rövid idő múlva kiváltak a sorból az említett vezetők. A felvonulást a rendőrség nem volt képes biztosítani, azzal meg sem próbálkozott. A demonstráció során beverték a rákosista funkcionáriusok, párttagok, rendőrök és a pártban tevékenykedő zsidók ablakait, az utóbbi esetben antiszemita megjegyzések kíséretében. A felvonulás nemcsak a főutcán vonult végig, hanem mintegy keresve a kiszemelt egyének ablakait, több mellékutcát is bejárt. Késő este, a felvonulás végeztével, mintegy száz főnyi tömeg megostromolta a rendőrkapitányság épületét a rendőrség lefegyverzését követelve. A tömegnél nem volt fegyver, -kövekkel és molotov-koktéllal támadták az épületet. A rendőrök ködgázzal és riasztólövésekkel védekeztek. A rendőrség épületét nem sikerült elfoglalni. A sikertelen ostrom után a tüntetők betörtek a községi tanács épületébe. A berendezést összetörték, az adóíveket pedig az utca kövezetén meggyújtva elégették. 263