Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása
rogativája, és Földes Uri Jussa a' Protestáló Uradalmunk meg sértettnek láttatnék és tapasztaltatnék: ne hogy az ilyen illetlen, Törvénytelen cselekedete a' Paraszt Jobbágyaink (:noha magában is el enyésződik:) még is az inhibitiot attentálo Paraszt Községnek Földes Ura Jussainak a' nagyhatalmának, és Jurisdictiojának csonkítására leg kissebb alkalmatosságot szolgáltatna, a' vagy szolgáltathasson, az alább írt, mint a' fent tisztelt Sur. V. Ispány Urnák, a' fent nevezett Vásárhelyi Paraszt községnek részére adott Commissioja ellen, mind pedig azon admoneáltató Vásárhelyi Paraszt Községnek részére, a' Földes Urának helytelen admoneáltatása ellen, Tettes Ns Csongrád Vgye Kőz Gyűlésében ellen mond, és Protestál, kérvén azon ellen mondását a' Tettes Ns Vgye helyi Uradalom Földes Úri Jussainak fennt tartására is a' Ns megye Tárhátába el-tétetni.. ." 30 Hódmezővásárhely, tehát mint „Paraszt Jobbágy Község" jogtalanul cselekedett a Tripartium szerint, mivel az incapacitas (birtokképtelenség) miatt tulajdonosi jussal nem birtokolhatott földet, - s nem rendelkezhetett felette - csupán a földesúr, a nemes, aki az ősiségi jogot élvezte. Hasonló volt a helyzet - mint utaltunk rá - Nagykőrös esetében is. A földesúri panasztétel viszont annak bizonyságául szolgál, hogy a vásárhelyi communitás elég erős volt ahhoz, hogy a mezőváros érdekeit mindenek előtt képviselje és óvja. Ezért történhetett meg az is, hogy felléptek az uradalmi tisztek visszaélései ellen. Ilyen eset került nyilvánosságra 1822. július 12-én, amikor a mezőváros tanácsülésén előterjesztésre került, hogy a „Rét mérés alkalmatosságával Igazlátónak kért, 's ki rendelt Tekintetes Uradalmi Tiszt Urak, - tíz, - s tizenkét, sőt a' Cancellista Urak is hat, - hét Láncz ajja füveket magok szabad akarattyából, ki méretnek, 's ez által feles füvek el foglaltatván, a' Teher viselő Nép közzül nagyon sokan Réti Nyilas nélkül maradnak: a' honnan történni szokott hogy a' Rét- osztó- Küldöttség az ollyanok által, motskokkal, szítokkal, Igazságtalanság szemre hányásával, tulajdon füle hallatára érzékenyen illetik, 's kissebbíttetik..." Ezért a magisztrátus azt határozta meg, hogy a „Tekintetes Uradalmi Fő Tiszt Uraknak, ennek utánna hat, alsóbb Tiszt Uraknak négy, - a' Mérésen jelen lévő Cancellista Uraknak vagy ki rendelt Tized Gazdáknak két Láncz ajja füvet adatni, a' többi Méltóságos Uraság Embereit p.o. Katonákat sat a' szerént, mint Házzal bírók, vagy Hazátlanok tekintetni. Végre ezen határozást a' Tekintetes Uradalmi Tisztséggel is, oly alázatos kérés mellett, hogy a' Rét mérésre kirendelendő Tiszt Uraknak minden öszve ütődés (:Collisio:) kikerülése tekintetiből előre tudtokra adattasson". 31 Jóllehet, a város jobbágy jogú volt, s függőviszonyban állott a földesurasággal, az önrendelkezés, a sajátos jogállás megnyilvánulásainak lehetünk tanúi. Az uradalom és a „Paraszt Község" között állandó feszültség állt fenn, amely annak tulajdonítható, hogy az úrbérrendezés, az úrbéri megváltakozás nem valósulhat meg, csupán a XIX. század közepén, az 1852. évi úrbéri pátens következményeként. 32 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a jobbágy jogállású mezővárosaink között is lényeges különbségek mutatkoznak az önrendelkezést, az autonómiát illetően. Vallási és társadalmi egységét csupán Nagykőrös volt képes megőrizni, hiszen távol tud21
