Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása

ta tartani a földesurakat, s mindvégig cenzuális viszony kapcsolta velük össze a várost. Cenzust fizettek a kecskeméti - évszázadokon keresztül egymás mellett békésen élő - katolikus és református jobbágyok, kisnemesek is, bár önrendelkezésükön csorba esett azáltal, hogy a legtekintélyesebb földesúr - a Koháry - úriszéket állított fel a mezővárosban. Viszonylag kedvező helyzetben volt Szentes mezővárosa, meg jóllehet közvetlen földesúri függésbe került, de - Kecskeméttel szinte egyidőben - egyezségre tudott lépni földesurával, s önerőből váltotta meg magát. A Károlyiak Hódmezővásárhelyen jelentős uradalommal rendelkeztek, ahol majorsági gazdálkodást folytattak. Mindez a sok és nagyterületű pusztáknak volt köszönhető, amelyet saját kezelésben tartottak, de módot adtak a jobbágy közösségnek arra, hogy béreljenek is közülük néhányat. A földesúr annak ellenére, hogy tisztjei, s az úriszék által szoros felügyelete alatt tartotta a mezővárost, a lehetőségek között a magisztrátus képes volt a communitás érdekeit kellőképpen oltalmazni (megmaradtak a szállások, s alkalmasak voltak az uradalmi tisztségviselők túlkapásait elhárítani. Sőt a tanács - felsőbb, vármegyei jóváhagyással - önálló intézkedéseket is foganatosított, olyanokat, amelyek csupán a tulajdonjoggal bírható földesuraságok tehettek meg. A vizsgált mezővárosok közül leghátrányosabb helyzetbe Cegléd került, ahol az autonómia súlyos sérüléseket szenvedett a közvetlen földesúri fennhatóság miatt (római katolikusok előtérbe kerülése a reformátusokkal szemben, a jobbágy telek-szervezet kialakítása, a jobbágy teherviselés dologi formáinak a gyakorlatban való megnyilvánulása). Jegyzetek 1 Mendöl Tibor település-földrajzi munkájában több városi tényezőt állapít meg. Így a népsűrűséget, magas építkezést, az ipart (nem a képműipart), kereskedelmet, az infrastuktúrát, stb. Mendöl T. 1963. 2 Itt is arra utalunk, hogy a település belsőségét képező lakásegyüttes és a határ, az ottani üzemhelyek funkcionális rendszert, azaz településrendszert alkotnak. Nóvák L. 1995. 3 Szabói. 1971. 4 Erre Nagykőröst említjük példaként. Nóvák L. 1994. 5 A török vámnaplók az értékesítésre való jószág mennyiségére szolgálnak bizonyságul. Vö. Fekete LKáldy Nagy Gy. 1963,; Káldy Nagy Gy. 1971.; Vass E. 1975. 6 Nóvák L. 1994. 7 Nóvák L. 1979. s A kérdéssel kapcsolatban Kállay I. 1985. 9 Nóvák L. 1987. 1(1 Nóvák L. 1986.; Nóvák L. 1989.; Vö. Nóvák L. 1979.; Iványosi Szabó T. 1991. " Nóvák L. 1989. 12 i. m. 13 PML Közalapítványi javak Pestkerületi Főtisztjének iratai 1784-1847. Nro. 712/823. 14 Nóvák L. 1982. 15 Sima L. 1914. 16 Az 1832-36-os országgyűlés törvényei lehetőséget teremtettek az úrbéri viszonyok végleges rendezésére. Ennek megfelelően a ceglédi jobbágyok is lépést tettek úrbéri kötelezettségeik lazítása érde22