Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása
az időközben megszületett reformkori törvények jóvoltából. Csupán az 1852. évi úrbéri pátens tette lehetővé az úrbériség felszámolását a ceglédiek számára. Ceglédhez részben hasonló a Károlyi uradalomhoz tartozó Csongrád vármegyei mezőváros, Szentes, amely jeles protestáns helységnek tekinthető a török hódoltság korában. Tekintve, hogy közvetlen födesúri fennhatóság alá kerültek a szentesiek, ez már eleve meghatározta jogállásukat, autonómiájukat. Az egykori önrendelkező mezővárosi magisztrátus, földesúri úriszék felügyelete alá tartozott. Lévén a gróf Károlyi család római katolikus, itt is érvényesült a „cuius regio, eius religio" elve. Ceglédhez hasonlóan, itt is háttérbe szorították a reformátusokat, elvéve tőlük templomukat és iskolájukat, sőt arra kényszerítve őket, hogy a katolikusok templomához hordják az építőanyagot. 15 Cegléddel szemben előnyt élvezett azonban Szentes - némileg hasonlóan Kecskeméthez és Nagykőröshöz -, amennyiben viszonylag jelentős számú kisnemesség élt a mezővárosban, s ez az állapot javított a communitas helyzetén. Ezért is jöhetett létre 1836. január 10-én az az örökváltsági szerződés, amely követendő például szolgált a ceglédi jobbágy közösség számára. 16 Szentes város magisztrátusa és a Károlyi család között létrejött szerződésben elsőként rögzítették: „'Méltóságok magokra vévén minden férfi és leány ágon lévő örököseinek, osztályosaiknak, véreiknek, sőt mind azoknak kiknek éhez szavul lehetne - terheiket, és nehézségeiket, tekintvén, hogy ezen városnak mind számos népessége, mind fejledező műveltsége ön állású alkotmányt kívánnának ez által nem csak úrbéres viszonyaiból eredezett több rendbeli panaszai megszüntetésének, hanem így erősebbé, és népesebbé válván a' haza szolgalatjára, mellynek viselésére magát minden kor jelesen kitüntette, benne a nemzeti szorgalom, erő, és jó lét kifejlődvén még alkalmatosabbá tétethessék; nem külömben azt, hogy a' földes uraság iránt ditséretes buzgóságot bár hogy minden időben bebizonyítani iparkodott, de ország útban fekvésénél fogva a' köz terhek tetemesebb, 's gyakoriak volta miatt az úri szolgálatok pontos teljesítésében akadályoztatván, О méltóságuk gazdálkodása elő mozdítására czélirányosan nem fordítódhatnak, mind ezekért, kiváltképpen pedig azért, mivel ő méltóságuk több rendbeli ezen város igazaiknak vissza váltását tenni törekednének. A' fönnemlített város községét és ez által ezen város lakosait, azoknak mind két nemen lévő, 's leendő örököseit, minden nékiek azon, és azokon eddig volt tuljdonosságuk, törvényhatóságuk, vagy akármi névvel nevezhető, vagy személyeikre, akár külső, akár belső telkeikre nézve eddig volt igazuk, földes úri gyakoratja, és érdeklése alól most és mint örökre ki veszik, nemtté teszik és kiszabadítják, egyszersmind azon város közönségének nemes, és nem nemes Lakosságának, mind már a' fent írt módon a' földes Úri törvény hatóság, és birtok alól kimenteiteknek, és kiszabadítottaknak, egész általános birtokosi igazaikat, melyekkel írt Szentes városában és ahoz kétségtelen, és kitetsző határok között kaptsolt pusztákban, szóval annak mostani egész határában bírtak: jelesen külső és belső telkeket akar maguknak a' lakosoknak, akár ő méltóságuknak, akár a' t. megyének épületjei legyenek rajta úgyszintén azoknak jövedelmeit, szóval akármiféle és minden kiváltságaikat, királyi, nemesi, telki és haszonvételeiket, javaikat, korcsmákat, 17
