Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása
mészárszékeket, boltokat, malmokat a' mostani gyakorlat szerint (:Méltóságos Gróf Károlyi István Úr О Nagysága földesúri jussát a' Csongrádi részre felhagyva:) ser és pálinka főzést, mérést, úgy salétrom főzést, tégla és cserép égetést, szántó, mívelt, és míveletlen földeket réteket, nádlókat, kaszálókat, úgy a' legelőt is..." Az egyezség az 1832/36-os országgyűlés törvényei hatására jöhetett létre, s ezért még fennt állt a bizonytalanság az örökös tulajdonjogot illetően: „A" M(éltó)ságos Grófok földes úri törvényhatóságukat az örök bevallás és általadás után megszűntéjük, ezen tárgyrul azomban semmi tekintetben szavatosságot és terhet magukra nem válalván, annak bár minemű kimeneteléről felelni nem kívánnak" - ugyanakkor azt is kijelentették, hogy „ a „Mságos eladó Grófok a' szavatosságot (:evectio:) a' vevő község minden megtámadói még tulajdon asszony ágon lévő véreik ellen magukra és örököseikre nézve is felvállalják, és azt letteképen teljesíteni maguk és örököseiket kötelezik." A szentesieknek tekintélyes váltságösszeget kellett megfizetniök: 1 357 072 forint 47 krajcárt conventiós ezüstpénzben, „ezen felül 1000... darab cs. királyi simpla aranyakat, nem külömben a' patronátus épületek fentartására megkívántató tőke summa fejébe 6630... forintot ezüst pénzben a' Catholica Eclesia részére lefizetni", köteles. Az örökváltsági szerződést követően, 1839. február 15-én ült össze az önrendelkezés állapotába kerülő magisztrátus. Ekkor „ Szentes M Várossá nemes lakosai, és nem nemes községe meghatalmazott bírái és képviselői" között megállapodás született a továbbiakat illetően, miszerint közös teherviselést vállal a nemes és nem nemes társadalom. Ekkor határoztak úgy, hogy - mint évszázadokkal, az önrendelkezés korában - demokratikusan irányítják a communitást: a „városi belső tanácsnak egy harmada mindenkor kizárólag nemes, kétharmada pedig mindenkor kizárólag nem nemes lakosokból fog állani kik is ezen hivatalra nemes és nem nemes lakosok köz egyetértésére és jóvá hagyásokkal kinevezendő négy nemes és nem nemes személyek által a' város bírája előülése alatt candidáltattak, és szintén közös szavazással választatnak, melly mód és kizáró számarány a' külső tanácsra nézve is megtartandó lészen. Melly külső tanácsra nézve is megtartandó lészen. Melly külső és belső tanácsbelieken kívül sem nemes, sem nem nemes lakos a' köztanácskozáson szavazati jussal nem bírhat" - szólt a határozat. 17 A hatalmas területű pusztákkal övezett Hódmezővásárhely mezőváros önrendelkezése is sajátosan alakult. A török hódoltság korában egységesen reformátussá vált mezőváros megerősítette autonómiáját, melynek alapjául szolgált a nagymérvű jószágtartás és kereskedelem, s ahhoz kötődően a vagyonos és protestáns társadalom. Képes volt a közösség megőrizni kontinuitását, bár a törökökkel folytatott háborúzás különösen a XVII. század végi kiűzetés idején -, a lakosság menekülésre kényszerült. 18 A XVIII. század elején - hosszas küzdelem után - a gróf Károlyi család birtokába került Vásárhely, része lett a „Csongrád-Vásárhelyi uradalomnak". A katolikus földesúr közvetlen befolyása a vallási autonómiát érintette, itt is érvényesült a „cuius Regio, eius Religio" elve. Akatolizáció - a jezsuiták is megtelepedtek itt - azonban itt kezdetben kisebb feszültséget okozott (pl. Ceglédhez képest), mivel nem irányult 18
