Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása

Kecskemét mezőváros a földesúri fennhatóság alóli megszabadulást a szabad királyi városi jogállásban remélték, amelyet 1848 előtt nem tudtak elérni. Érdekes módon, az úrbériség megszűnte után, a XIX. század második felében - miután Ferenc József király helybeli látogatásakor arra ígéretet kaptak az 1850-es években - viselhették a szabad királyi városi címet.

10 Cegléd, Szentes és Hódmezővásárhely helyzete sok rokonságot mutat egymással. Cegléd, Nagykőröshöz hasonlóan a török hódoltság korában egységes református autonóm mezővárossá fejlődött. Egy testületi földesúr, a Clarissa apácarend alá tartozott, akivel való kapcsolata szükségszerűen meglazult, mivel kénytelenek voltak székhelyüket Budáról Nagyszombatba áthelyezni. Cegléden is a kötetlen mezei kertes határhasználat, szabad birtokviszony alakult ki. A török kiűzését követően, illetve a Rákóczi szabadságharc bukása után gyökeres változások következtek be Cegléd önrendelkezését illetően. Aclarissákat 1731-ben erősítették meg birtokjogukban, s ezt követően fokozatosan terjesztették ki hatalmukat az egységes autonómiájú protestáns mezőváros felett. A földesúr-jobbágy közti jogviszonyt meghatározó urbáriumot már 1744-ben kibocsátotta a Clarissa-rend, ám annak még tökéletesen érvényt nem tudtak szerezni. Nem lévén jobbágy telekszervezet, a paraszti birtoklás, határhasználat rendje egyelőre még sértetlen maradt, ellentétben az önkormányzattal, protestáns homogenitással. A római katolikus földesuraság képviselője megjelent Cegléden, s érvényre juttatta annak akaratát. A vagyonilag fokozatosan megerősödő katolikusok helyet kaptak a magisztrátusban, a főbíróságra is kandidáltattak. Drasztikus intézkedésekkel rombolták le a református hegemóniát. A XVIII. század közepén elvették templomukat, megszüntették felsőbb iskolájukat. Sajátos módon, míg az 1781-ben kibocsájtott Edictum Tolerantiae Nagykőrösön a katolikusságnak kedvezett (t. i. az 1780-as években felépíthették templomukat központi hatalmi támogatással), addig - mint a hazában szerteszét - Cegléden a vallási türelmi rendelet által református vallás gyakorlat vált szabaddá. Felépítették külön helyen álló templomukat, amelyet a XIX. század közepén, s végén pedig mind impozánsabb tömegűvé építették át. Ezzel hangsúlyozva, hogy a tózsgyökeres lakosságot képező reformátusság tradícióihoz méltó - s talán kissé túl is méretezett - vallási központot emeljen magának." A clarissák, majd jogutódjuk, a vallásalapítványi uradalom létrehozta intézményeit Cegléden is. Kecskeméthez hasonlóan működésbe lépett az úriszék, amely közvetlenül irányította a magisztrátust. Azt a magisztrátust, ahol mindkét vallási felekezet képviseltette magát, s az uradalomnak beleszólási joga volt a főbíróválasztásba, a venus életének irányításába. Akaratának magfelelően a katolikus hegemónia jutott érvényre. '

2 A vallási feszültségek állandóan megmutatkoztak, különösen akkor, amikor még vallási jelképek is zavart okoztak. Érdekességként említjük meg, hogy 1823-ban épült fel a város malma, amelynek tetejére a - református Török János és katolikus Tóth József faragómolnárok egyezsége folytán - keresztet kívántak felállítani. Ez a dolog felborzolta a reformátusság kedélyét, mint az kiderült a földesúri legfőbb bíróság 15