Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó, 1930-as évekbeli dokumentum értelmezése

Szalonban rendezett bemutatkozása két évvel később már nem inspirálhatta Rózsa Miklóst a memorandum megfogalmazására. Egy biztos, ha Rózsa - aki hosszú idő óta a művészeti élet szervezkedéseinek élharcosa - figyelmet fordít a szentendrei művésztelepre, az arra vall, hogy a telep jelentősége megnövekedett a 30-as évek elejére. Ennek majdnem kizárólagos oka fennmaradásának tényében keresendő. Ez végül is a sokat emlegetett nyomorúságos körülmények ellenére több tényező szerencsés konstellációjának köszönhető. A Képzőművészeti Főiskola évkönyveiben a két hivatalos, nyári gyakorlatok helyszínéül szolgáló állami művésztelep, a miskolci és a kecskeméti mellett a vezető tanárok számos helyen - többek között Vácott, Makón, Mohácson, Pécsen, Szombathelyen megfordulnak tanítványaikkal az országban, gyökeret ereszteni azonban nem tudnak. Bár 1926 nyara után Szentendrét többet nem említik főiskolai nyári gyakorlatok színhelyeként,

5 az itt megtelepedni szándékozó művészek társasággá alakulása, valamint a 1929-től beindított nyári szabadiskola és akadémiai előkészítő tanfolyam elősegíti, hogy a város neve ne tűnjön el szinte nyomtalanul a művészeti életből. Az, hogy a megkapaszkodás komoly nehézségekbe ütközött, még dr. Turcsányi Erzsébet a társaság fennállásának tíz évét számbavevő, tulajdonképpen azt ünneplő írásában is elég hangsúlyosan megjelenik.

6 • A memorandum a következő főbb állításokat tartalmazza: Bevezető: A hely remek adottságokkal rendelkezik, betölthetne Nagybányához hasonló szerepet. 1. A telep tagsága pozitív eredményt eddig felmutatni nem tudott, nem homogén testület, művészeti programja nincs. 2. A telep festőiskolája nem színvonalas, mert nincs kimagasló képességű vezető tanára. A tagok némelyike (Jeges, Pándy, Bánovszky) alig tartózkodik ott. 3. A telepen uralkodó erkölcsök kifogásolhatók. 4. A társaság tagjai ellenszolgáltatás nélküli haszonélvezői a helyzetnek, a telepre látogatókat kizsákmányolják (Kántor Andor levele). A szolgáltatásokból befolyt összeget nem a telepre fordítják. A társaság szervezeténél és összetételénél fogva alkalmatlan a telep vezetésére. Az állítások valódiságát igazolók névsora. Reorganizációs javaslat: Jeles közéleti személységekből álljon fel egy bizottság, amely az adminisztrációt végzi és kijelöli a telepen munkálkodó résztvevőket, továbbá az iskola szakmai vezetésre kimagasló képességű festőművészt alkalmaz. Az átszervezést - többek kérésére - maga Rózsa Miklós vállalná. Nagybánya hiánya természetesen felfokozza a telepalapítási lázat a 20-as években. Úgy tűnik azonban, a szentendrei alapítók - annak ellenére, hogy mindannyian 150