Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban

alkalmazó képeken figyelhetők meg, hanem a szentély kifestésében résztvevő művészek a kortárs olasz művészet hatását viselő ún. novecentista festményein is.

47 Pándy és Bánáti Sverák 1932-33-ban készült szekkóin a figurákat kontúrral keretezik. Ez az eljárásmód ismerős Bánáti Sverák a falképekkel egy időben készült olajfestményeiről.

48 Az arcvonások idealisztikusak, holott a hagyomány szerint Bánáti Sverák a szereplőket a helyi városlakókról festette meg. Ez a fajta idealizálás tűnik fel Bánáti Sverák 1937-38-ban készült falképein is, amelyeket már az olaszországi tanulmányútja után fejezett be. Az egyes szekkók valódi kvalitásaira, eredeti színezésére nehéz következtetéseket levonni a szentély többszöri beázása és a többszöri restaurálás miatt.

49 Annyi azonban megállapítható, hogy eredetileg is eltérő kvalitásúak lehettek a kompozíciók. A legegyenletesebb színvonalon Pándy dolgozott. Bánáti Sverák szintén kvalitásos kompozícióinak sorából kitűnik Az emmausi tanítványok с szekkója, amelyen hiányzik a többi falképének erőteljes komponálásmódja és grafikus jellege, ehelyett festőibb, oldottabb hatás érvényesül. Heintz két szekkója is eltérő kvalitású. Míg az Atyaisten két angyallal с képe szervesen és összhangban illeszkedik a szentély szomszédos jeleneteihez, addig a Jézus ostorozásán a kompozíció lemerevedik és elrajzolások is megfigyelhetők rajta. A nagy kompozíciók szerzői Turchányi leírása óta ismertek, kivéve annak a korábban már említett falképnek, amelyen Szent Péter és Szent Pál alakja és életük egyegy jellegzetes jelenete látható. Szent Péter és Szent Pál alakja merev, ünepélyes beállításukkal monumentális hatásúak. Heintz életművében ismert egy 1937-ben reprodukált freskóterv, amely éppen Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja a szentély kompozíciójától eltérő beállításban: a két apostol szorosan egymás mellett áll.

50 Elképzelhető, hogy ez a terv éppen Szentendrére készült, de idő közben a festő változtatott az ábrázoláson. A szentély képeinek alkalmazkodnia kellett a fal tagolásához: éppen a falmező középső része előtt helyezték el a templom főpapi székét egy díszes faragású, a falnak támasztott fatáblával. A szekkónak így nem csak tagolásában, de tematikájában is alkalmazkodnia kellett ehhez. Nem véletlen tehát, hogy a két apostol alakja közrefogja a magasabb papi méltóságoknak szánt trónust. Heintz életművében gyakran alkalmazta azt az ábrázolásmódot, amely ezen a falképen is megvalósult: a figurákat gótizálóan a képtér szélére illetve architekturális keretbe állította. Mindemellett a háttér nyitott maradt: természeti környezetre vagy épületrészekre nyílik rálátás, ami - hasonlóan a Jézus ostorozása с jelenethez - Pilátus palotájára és a jeruzsálemi környezetre utal, nem pedig Szentendrére. Az apostolok életének korábban már leírt egy-egy jellegzetes jelenete a kép és egyben az architekturális keret felső harmadába került, részletező, kifejező sokalakos ábrázolással. A teljes kompozíció érett komponáló készséget mutat. Monumentális felfogásában eltér a többi szentélykép narratív jellegétől. Mindez azt a következtetést engedi levonni, hogy ez a falkép időben később keletkezhetett a többinél, amikor már nem kellett 142