Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban

állomását vetítik ki rövid ciklus formájában: Jézus születésétől kezdve gyermekkorán, tanítói munkásságán majd szenvedésén keresztül (É-i fal), feltámadásának utáni megjelenésével az Emmausi ifjak előtt (mennyezet) egészen mennybemeneteléig. Szent Péter és Szent Pál alakja pedig evangéliumi tanításainak továbbélését jelképezik. (D-i fal) Jézus életének legfontosabb állomásait ábrázoló falképsorozaton kívül az oltárt övező Angyali üdvözlet, és a mennyezeti Atyaisten képe ugyanúgy az Üdvtörténethez kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy a Jézus életét bemutató képciklus közé bekerül egy olyan kompozíció, ami része a magyar történelemnek és hitéletnek, valamint Bánáti Sverák régi magyar kosztümös bibliai jelenetei arra utalnak, hogy a szentély kifestésének programjában a nemzeti jelleg érzékeltetésének szándéka nagy mértékben meghatározó volt. Ez a jellegzetesség tűnik fel a korszak más templomaiban is, csak néhány példát említve: Aba-Novák Vilmos 1933-ban készült szekkóin a jászszentandrási plébániatemplomban vagy, Kontuly Bélának a komáromi plébániatemplomban látható freskóin.

30 Mindez pedig szorosan összefügg a szentendrei plébániatemplom szentélyének kifestésében résztvevő művészek művészeti programjával, a hazai neoklaszszicizmus és a római iskola kérdéskörével. A szentély kifestésének eszmei háttere Jól ismert tény, hogy a Szentendrei Festők Társaságának alapító tagjai

31 valamennyien a Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványaiként végeztek és a természetelvű festészet hívei voltak. Ezt igazolja számos Szentendrén készült város- és tájképük. Munkásságuk további alakulását jelentős mértékben befolyásolta, hogy a szentendrei művésztelep, a szabadiskolák megrendezésével, a művésztelepen dolgozó művészek munkáit bemutató kiállítások megszervezésével egyidőben vesznek részt országos egyházművészeti kiállításokon, és kapják meg a római ösztöndíjakat. Amikor a szentendrei művésztelep alapító tagjai 1926-ban először töltik a nyarat Szentendrén, akkor még a Pannónia-telepi művésztelepen, közülük Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Pándy Lajos és Rozgonyi László arra az előzőleg meghirdetett országos egyházművészeti kiállításra készülnek, amelynek témája Assisi Szent Ferenc élete. Az első díjat az akkor még ismeretlen Heintz Henrik nyeri, a másodikat Bánovszky Miklós.

32 Heintz ekkor részesül abban az állami ösztöndíjban, amellyel a következő évben Olaszországba utazik, hogy ott egyházművészeti tanulmányokat folytathasson. Az 1930-ban megrendezésre kerülő Modern Egyházművészeti, valamint a Szent Imre emlékkiállításon

33 ott található a kiállító művészek között Bánáti Sverák, Heintz, Jeges, Pándy, illetve rajtuk kívül a többi alapítótag közül Bánovszky Miklós, Rozgonyi László és Paizs Goebel Jenő is. 139