Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban
A Szentendrei Festők Társaságának megalapítása után pár évvel Jeges Ernő három tanéven keresztül 1931-34 között tartózkodik római ösztöndíjasként Rómában, Bánáti Sverák József pedig az 1936-37 tanévre nyeri el az ösztöndíjat. Bánáti Sverákot ezzel egyidejűleg arra kötelezték, hogy iratkozzon be valamelyik olasz állami főiskolára, csak akkor lehet a lakója a római Collegium Hungaricumnak. így került Bánáti Sverák a római Accademia di Belle Artira, Ferruccio Ferrazzi freskófestészeti óráira, amelyet korábban számos római ösztöndíjas látogatott, köztük Jeges Ernő is 1933-34-ben. 34 Heintz Henrik, bár nem volt tagja a római Collegium Hungaricumnak - mind a mai napig tévesen úgy szerepel a köztudatban, hogy Heintz római ösztöndíjat kapott 35 - rendszeresen részt vett a római ösztöndíjasok munkáit bemutató tárlatokon. 36 (Ez is oka lehet a római ösztöndíjas besorolásának.) Egy évvel később, 1934-ben Jegessel együtt a római ösztöndíjasok között szerepelt a római Nemzetközi Egyházművészeti kiállításon, ahol Mussolini megvásárolta egyik festményét (Szent Imre és Szent Gellért 1930). 37 A szentély kifestésének második periódusa pedig már egybeesett az 1938-as Eucharisztikus kongresszusra készülés időszakával. Az év jubileumi ünnepét reprezentáló képzőművészeti tárlaton, a Szent István kiállításon 38 pedig Jeges és Heintz is részt vettek. Gerevich Tibor, a római Collegium Hungaricum 1928-tól kinevezett kurátora szerint a római iskolásoknak olyan művészeti feladatokat kell felvállalniuk, amelyeknél lelassult a fejlődés mint egyházművészet, freskófestészet, monumentális szobrászat, új történeti festészet, építészet, iparművészet. 39 Ismerünk olyan művészi programokat, amelyek kialakulásuk idején még függetlenek voltak a római iskola ekképpen deklarált programjától, de idővel tartalmuk egybeesett a római iskola célkitűzésével. Ilyen Aba-Novák Vilmos falat áhítozó művészete, és éppen a szentendreiek közül Jeges az, aki saját bevallása szerint a hazai történeti festészet megújítására vállalkozott, 40 és ezért lett festőművész (eredetileg grafikusnak indult), illetve Heintz már főiskolás évei alatt kitűnt vallásos áhítatú képeivel, és a későbbiekben a korabeli kritika, sőt Gerevich is úgy tartotta őt számon, mint aki egyike azoknak, akik a modern egyházművészeti törekvéseket megértette, és magas színvonalon képviselte. 41 Az érdeklődés a hazai történelemre, a magyar szentek életére terelődött, ezt segítették elő a meghirdetett egyházművészeti kiállítások programja is, ami tematikailag is befolyásolta a korszak egy részének képzőművészetét. A szentendreiek közül Pándy is módszeres gyűjtésbe kezd a korabeli viseletek minél hűségesebb ábrázolása céljából, és ez a néprajz tudománya felé irányítja őt. A római iskola célkitűzéseivel párhuzamosan azonban nem alakult ki konkrét stíluskövetelmény. Az azonban megfigyelhető volt, hogy a római iskolások tudatosan távol tartották magukat a korszak egyéb művészeti irányzataitól, az avantgárd, későimpresszionista, szecesszió és neobarokk akadémikus irányzatoktól és ez egybeesett Gerevich koncepciójával, aki a kortárs olasz művészet, a Novecento példáját adta útmutatásul a kint tartózkodó magyar művészek számára. 42 140
