Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Tóth Judit: Táplálkozásvizsgálat Budakalászon

Tóth Judit Táplálkozásvizsgálat Budakalászon A népi táplálkozás kutatási eredményeiről és feladatairól szólva Kisbán Eszter már 1978-ban azt állapítja meg, hogy: „.. .a paraszti rétegek századforduló körüli táplálkozása egészében és regionális változataiban is meglehetősen jól, a magyar táplálkozás történetében pedig egyenesen a legjobban ismert."

1 Azóta csak szélesedett a kutatás köre, s egyre kevesebb azon települések száma, ahonnan még nincs táplálkozással kapcsolatos gyűjtés. Az újabb kutatástörténeti áttekintések a táplálkozás táji tagoltságának elmélyítésében, a néphit, a népszokáselemek és a táplálkozás összefüggéseinek, valamint tárgyi kultúrájának vizsgálatában látják a további feladatokat.

2 A lokális monográfiáknak köszönhetően nemzetiségeink hagyományos táplálkozását is egyre jobban megismerhetjük.

3 Budakalász viszont azon települések közé tartozik, amelyek - a nagy város árnyékában - nem vonzották a kutatókat. A helytörténeti, néprajzi anyag minimális, néhány adattári tétel.

4 Alapos gyűjtőmunkát Kiss Mária végzett a faluban, anyagát a szerbek ünnepi szokásairól szóló összefoglaló könyvében közzé is teszi.

5 Mivel az ünnepnapok kifejezői az ezekre készített ételek, főleg kalácsfélék, a szokásleírások tartalmazzák a szerbek hajdani ünnepi táplálkozásának adatait. Korábbi összehasonlító anyag híján arra kellett vállalkoznom, hogy helyszíni gyűjtésekkel próbáijak meg képet kapni a faluról, kb. az 1920-as évektől az 1950-es évek végéig. Ettől korábbi időszakra csak a levéltári, egyházközségi és családi írott dokumentumok segítségével, ezért esetlegesen tudok visszatekinteni. A kezdő lépésekhez jó mankóként szolgál a táplálkozás témaköre. A falu - ahogy ma is mondják: Kalász - lakosságának etnikai képe az újkorban egyre sokszínűbb. A török időkben nem pusztult el, 1695-ben 3/4 portát jegyeznek itt, a falu a Wattay család birtoka.

6 A római katolikus magyarok mellé 170Okörül betelepülnek a szerbek, döntő többségük miatt ezután szerb vagy rác faluként emlegetik Kalászt. A XVIII. század első felében már van néhány szlovák, és egy-egy cigány család is az összeírásokban. A németek 1810-től költöznek be más települések (Solymár, Üröm, Pilisborosjenő) kirajzásaként. Házasodási kapcsolataik később is Üröm, Békásmegyer, Buda, Dunabogdány felé, míg a szerbeké Csobánka, Pomáz felé mutatnak. A két meghatározó nemzetiség a faluban lokálisan is elkülönült. Különállásuk csak az I. világháború után oldódott a meginduló nagyobb népmozgás következtében. A szerbek egy része hazatelepült Szerbiába, ugyanakkor sok erdélyi magyar költözött az anyaország szíve közelébe. Kalászon Székelyudvarhely környékéről vannak többen. 110