Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)
Ráckeve - Árpád Múzeum
RÁCKEVE ÁRPAD MÚZEUM Ráckeve ősi telepítésű, több népességű kisváros a Csepel-sziget déli részén a Duna két partján szigetekkel szabdalt festői környezetben terül el. Európai értéket képviselő műemlékei: a XV. sz.-ban épült gótikus szerb templom, melyet XVIII. sz.-i bizáncias falfestés díszít; a Savoyai kastély - J. L. von Hildebrand műve; a római katolikus templom egész falfelületet kitöltő seccói Patay László alkotása. Területe 64,09 km 2 , lakóinak száma: 8127 (1990). Ráckevén a múzeumalapítás gondolata először az 1870-es években vetődött fel, amikor Ludaics Miksa járásbíró magángyűjteményt hozott létre. A századfordulón, a gátépítési munkák során előkerült gazdag bronzkori régészeti leletek újra sürgették a múzeum fölállítását. Anyagi erők híján azonban csak igény maradt, mint ahogy a személyhez kötődő "Árpád-céh" által kezdeményezett múzeumalapítási kísérletből is csak magángyűjtemény született az 1930-as években. Babirák József halála után és a II. világháború zivatarában a gyűjtemény szétszóródott, pedig az anyag a községháza tanácstermében már látható volt. Az 1940-es évek második felében Tamássy Andor jegyző szorgalmazta a múzeumot, de eredménytelenül. 1953-ban Pataki Ferenc iskolaigazgató vezetésével folyt a gyűjtés, a Gimnáziumban pedig 1954-1955 folyamán Sáfár Sándor hozott létre értékes néprajzi gyűjteményt. Ilyen előzmények után szerencsésen találkozott a Hazafias Népfront Honismereti mozgalma és a helyi kezdeményezés. 1961-ben a HNF Műemléki Albizottsága, az MSZMP Járási Bizottsága és a Járási Tanács VB. közösen kérték a Művelődési Minisztériumtól a múzeum létesítésének engedélyezését. Múzeumi célra a romos Savoyai kastélyban jelöltek ki egyetlen helyiséget. Valójában nem is múzeumi intézményre, hanem helytörténeti kiállítás engedélyezésére gondoltak a kérelmezők. Dr. Kovács József gimnáziumi tanár, a Műemléki Albizottság titkára hitt az erőfeszítés sikerében, amikor az általa vezetett honismereti szakkör tagjaival lázas gyűjtőmunkába kezdtek. A munkát siker koronázta. Rom-épületben ugyan, de a Minisztérium 1962. szeptember 26-án engedélyezte a helytörténeti Árpád Múzeum működését. A romos kastély múzeumi helyiségét a helyi kisiparosok hozták rendbe társadalmi munkában. Ugyan a múzeum további helyiségek kiutalásának birtokában jutott, de a romos, fűtetlen épület nem volt alkalmas múzeumi célra. Dr. Kovács József, a múzeum tiszteletdíjas vezetője azonban elszántan verekedett a kastély helyreállításáért, a kastélymúzeum létrehozásáért, a múzeum felügyelete alatt bemutatott vízimalom megmentéséért. Néhány év múlva azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen tárgyi és sze-123-
