Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Ráckeve - Árpád Múzeum

RÁCKEVE mélyi feltételek mellett a "Múzeum" léte megkérdőjelezendő. 1967. aug. 31-én Dr. Kovács József más munkaterületre távozott. Ekkor feleségének adta át a múzeumot, aki 1968. dec. 31-ig, a család Ráckevéról való elköltözéséig gondozta a gyűjteményt. Úgy tűnt, hogy az Árpád Múzeum is elődei sorsára jut. A véletlen azonban közbeszólt. 1969. jan. 15-én a Ráckevén élő Fegyó János, a budapesti Legújabbkori Történeti Múzeum tudományos munkatársa vette át a gyűjteményt, s gondozza immár tájmúzeumként mind a mai napig. 1970-ben megkezdődött a kastély helyreállítása, de a szállodává alakuló épületben nem jutott a múzeumnak hely. Évekig tartó küzdelem során sikerült elérni, hogy a megszüntetés helyett, nem kis anyagi áldozatok árán, egy átépítésre váró, önálló épületbe költözhessek a gyűjtemény. A Kossuth L. u. 34. sz. alatti kétszintes épületet 1921-ben Munich Jenő építtette Sebestyén Lóránd tervei alapján családi háznak és nyomdaműhelynek. A nyomdát és a házat 1953-ban államosították és a rendőrség költözött az épületbe. 1975-ben a rendőrőrs számára másutt épült objektum, így az őrs elköltözött. A négy szolgálati lakást a Községi Tanács kiváltotta, és az épület a múzeum tulajdonába került. Az átépítés több mint egy évtizedig tartott, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága szűkre szabott költségvetési keretéből. 1987. nov. 22-én nyitotta meg kapuit az új épületben az állandó kiállítás "Fejezetek a Duna menti múltból" címmel. A kiállításon végre láthatóvá vált a gyűjtemény egy része, ám már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a múzeumépület nem biztosítja a gyűjtemények elhelyezését. A régészeti anyagot kisebb raktárban tárolják. Az építkezés és kiállítás-rendezés tizenkét évében a múzeum változatlanul egy fő tiszteletdíjas múzeumvezetővel működött. Áttörést az 1992. év hozott. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága elodázhatatlannak látta a megye déli részének fejlesztését: 1992. dec. 22-én kelt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium működési engedélye, immár tájmúzeumi jelleggel. Biztosították a személyi fejlesztést, így új munkatársakkal - régész, néprajzos, adminisztrátor-gyűjteménykezelő - gyarapodott az intézmény. 1993. szeptember 1-én a tiszteletdíjas múzeumvezető is függetlenített múzeumigazgatói kinevezést kapott. Most érett be a harmincéves küzdelem! A tájmúzeum gyűjtőköre felöleli a volt ráckevei járás területét. Feladata a régészet, néprajz, történet és gyűjtőkörhöz kötődő képzőművészet gondozása. A régészeti gyűjtemény szórványleletekből, terepbejárások anyagából és ásatás tárgyaiból tevődik össze, az őskortól a középkorig terjedően. A táj földje bronzkori anyagban a leggazdagabb. Jelentős temetőásatás volt Szigetszentmiklós határában, ahol nagyrévi- és vatyai-kori leletek kerültek -124-