G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

114 H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 46. Marco Basait/ köre: Szent Péter apostol A képzőművészeti anyag egyes darabjai csak igen nagy jóindulattal nevezhetők kiemelkedő értékűnek. Néhány 16-18. századi jeles európai festő nevével ellátott, de jobbára itáliai festők stílusát, iskoláját idéző műből áll a képgyűjtemény. Zömüket az egri patnarka-érsek, Pyrker János László hagyatéki árverésén szerezte meg 1849-ben az akkori Heves megyei alispán, Blaskovich Gyula. A Blaskovich fivéreknek a gyűjteményről írt összefoglaló kézirata - főként az iromány első részében, mintegy 60 kép vonatkozásában - inkább óhajnak, a művészettörténeti irodalomban való búvárkodásnak köszönhetően, a képek jelentőségét erős túlzásokkal örökíti meg. Az Adatok a képgyűjtemény történetéhez címet viselő kézirat, melyet a múzeum adattárában őriznek, így kezdi a leírást: „1836-ban, midőn Pyrker János László, velencei pátriárka, egri érsek, a közel 200 dbból álló nagyértékű képtárát az akkor még nyilvános képtárral nem rendelkező magyar nemzetoek adományozta, a nemes lelkű érsek nem vált meg minden festményétől, hanem a legkedvesebb képeit (tárgyaik szerint: Madonna a gyermek Jézussal 1., Krisztus megkeresztelése 2., Krisztus a kereszten 3., Szent Péter apostol 4., Bűnbánó Magdolna 5., Vesuv 6., és Tengeri vihar 7.) érseki lakosztályának díszéül élete végéig megtartotta, halála pedig 1847 dec. 2-án Bécsben váratlanul következett be, hogy sem a hátrahagyott műtárgyait a nemzetnek hagyományozhatta volna. így esett azután meg, hogy a jótékonyságáról és hazaszeretetéről híres főpapnak legkedvesebb képeit a kiváltságokat nem ismerő 1848-as idők lázas izgalmában Egerben Pyrker egyéb hátrahagyott ingóságaival együtt elárverezték. Pyrker 7 képét, Pyrker címeres lószerszámával, s néhány más emléktárgyával együtt Heves vármegye akkori alispánja: I. ebecki Blaskovich Gyula (József fia) vette meg, s ezzel megvetette az alapját az itt leírt képgyűjteménynek."

1 Az a megállapítás, hogy a Blaskovich-féle képgyűjtemény alapját a Pyrker-gyűjteménynek a cs. és kir. kincstártól elrendelt árverésen megszerzett darabok vetették meg, ma is helytálló. Az azóta megtalált árverési jegyzék azonban, mely több mint 200 - sajnálatos módon azonosíthatatlan - festményt, rajzokat, metszeteket sorolt fel, már csak a nagystílű életet élő, hatalmas jövedelmeiből a művészetekre igen sokat áldozó főpap csekélyebb művészeti értéket képviselő darabjait tartalmazta. Hiszen az érsek rokonsága - végrendeletéből és levelezéséből, az érseki levéltár fennmaradt iratainak tanúsága szerint - az értékesebb vagyontárgyakat megszerezte.

3 Kaptak és vásároltak a hagyatékból megyei urak, a ki-