G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 115 terjedt birtokokat kormányzó jószágigazgatók és természetesen az egri klérus is. Maga az érsek, kinek 1966ban jelent meg német nyelvű önéletírása,

4 a nagy hagyaték, az 1836-ban a Nemzeti Múzeumnak hagyományozott, de Pestre csak 1844-ben került 190 festményt követően még két, általa különösen értékesnek tartott festményt juttatott utólagosan a Nemzeti Múzeumnak. Elsőnek saját mellképét, melyet Anton Einsle 1846-ban készített (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában, Ltsz. 101), valamint egy „Allegri Antal (Correggio)" néven nevezett Krisztus holtteste angyalokkal című kisméretű, palára festett művét. Ez utóbbi mai mester megnevezése Felice Brusasorci; már ezen a néven került a Szépművészeti Múzeum képtárába is.

5 A festményt az érsek valóban igen értékesnek tartotta. Az azonban, amit Blaskovich György feltételez, hogy az érseki palotában maradt festmények Pyrker János László „legkedvesebb" darabjai, nem felelhet meg a valóságnak. Az évek óta sokat betegeskedő, fürdőről-fürdőre utazó főpap igen részletesen rendelkezett javairól. Jótékonysága valóban számottevő volt. De a magát tudatosan német írónak valló érsek, aki a császári házhoz mindenkor rendkívül lojális volt, hazaszeretőnek aligha nevezhető. Blaskovich Gyula alispán kétségkívül érdekes képeket szerzett meg az árverésen (az Országos Levéltárban fekvő idézett jegyzékben kézírással ott olvashatók a nevesebb vásárlókra vonatkozó feljegyzések, ezek között ott szerepel a Blaskovich név is.) Mivel a képeknél közelebbi meghatározás (festőnév, téma) csak elvétve szerepel, nem tudhatjuk, hogy az árverésen vásárlók milyen műtárgyakhoz jutottak. Bár a Pyrker palotából származó képek közül három - a Vincenzo Catena modorához és kompozícióihoz igen közelálló, de teljesen átfestett Mária gyermekével

6

, a Marco Basaiti műveként számontartott, de restaurálások következtében igencsak megrongált Szent Péter apostol

7 (46. kép), valamint Blaskovich György leírásában az alig ismert Gillis Neytsnek, majd később Tintoretto iskolájának nevezett Krisztus a kereszten

8 valóban 16-17. századi alkotás, de ezeket az ítéleteiben egyéb47. Joseph Danhauser: Krisztus keresztelése