G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig
22 A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG dett. Ismerjük három levelét, amiket 1719-ben gróf Károlyi Sándorhoz írt. Ezekben a reá bízott munka teljesítéséről számolt be. 22 Ugyancsak Károlyihoz írt levelet 1737-ben Deméndről Blaskovich Sámuel 23 és 1738-ban Szakolcáról Blaskovich István. 24 Márton és István bizonyára a fent említett klobusici ág ivadéka. Sámuel sem Nagy Iván családtörténeti munkájában, sem pedig az országos levéltár nemességet igazoló iratanyagában nem szerepel a klobusiciaknál - még István és János testvéreként sem. 26 A tápiószelei Blaskovich fivéreket is érdekelte a család származásának e fehér foltja. 1928-ban megbízták Kempelen Béla genealógust az ebecki Blaskovichok és a horvátországi blaskoveciek, valamint a klobusiciak kapcsolatának kikutatására. E megbízás alapján Kempelen Béla Blaskovich Jánosnak 1931-ben a következőket írja: „Sajnálattal kell közölnöm, hogy az ebecki Blaskovich családnak a horvátországi blaskoveci Blaskovich családdal való törzsökössége nem igazolható. Lehet, hogy úgy az ebecki, mint a klobusici családok közös eredetűek, de ezt hitelesen igazolni aligha lenne lehetséges. Mint feltevés megállhat, de okmányilag nem lesz igazolható e közös származás. Még a címerekben sincs semmi közös vonás, ami a közös származás mellett bizonyítana". A klobusiciakkal való azonos eredetnek ellentmond az is, hogy Blaskovich Sámuel 1737. december 12-én kelt testamentumi intézkedésében néhai Blaskovich István maradékairól tesz 28 említést: testvére leányát, Katát és fiát, Józsefet gyermekként vette gondviselése alá. A klobusiciak leszármazási táblájából világosan kitűnik, hogy az az István 1737-ben még él. így neki nem lehetett testvére az ebeckiek őse, Sámuel. Blaskovich Sámuel már 1712 előtt is nemes lehetett, mivel ekkor kapott armálisából hiányzott az a kitétel, hogy 29 „nemesi rangra emeltetett". A nemesi származásra utal az is, hogy 1704-ben Esztergom megye szolgabírája egy hivatalos iratban tekintetes és nemzetes szavakkal illetik. Kempelen Béla 1911-ben kiadott munkájában említést tesz egy Blaskovicz családról, amely 1673. május 12-én kapott címeres nemeslevelet. A nemességszerző János, fia János és testvére Máté. A kihirdetésre 1673-ban Trencsén megyében került sor. 31 Címerük: kék pajzsban zöld halmon(!) könyöklő 2 kar, a jobboldali kardot, a baloldali 3 búzakalászt tart, a két kar egymásnak szembe van fordulva. Takarók: könyöklő kar kardot tart; kék-arany, vörös-ezüst. Genealógiai rendjüknek csak töredéke ismeretes: János 1673 I János I Ferenc Sitkendesz Mária Julianna sz: 1718. Веско
