G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig

A BLASKOVICH CSALÁD ÚTJA A FELEMELKEDÉSTŐL A MŰGYŰJTÉSIG 23 Véleményünk szerint e családból származhat az ebeckiek őse: Sámuel. Korabeli forrá­sok hiányában ez nem igazolható, de feltevésünket alátámasztandó a következőket állapít­hatjuk meg. Blaskovich Sámuel 1712-ben kapott címerének alapja a kék pajzsban lévő hármas domb. (így adott a címerek közös vonása.) 32 Sámuel másodszülött fiának a János nevét adta, akiről csak az armálisból szerezhetünk tudomást. 33 Korai halála miatt 1736-ban Sámuel testamentumában az általa felnevelt gyer­mekek között nem említi meg nevét. A Kempelen által leírt genealógiai rend csak igen kis töredékét ismerteti az 1673-ban nemesi rangra emelt Blaskovich családnak. A kor szokásait ismerve, a nemességszerző Já­nosnak nem csak egy gyermeke született. Sámuel 1680 táján láthatta meg a napvilágot, mi­vel 1703-ban már megyei tisztséget viselt, s 1707-08 körül gyermeke is volt. Harmadik kapcsolódási pont: Веско. E helységben élt János unokája, Blaskovich Ferenc, akinek 1718-ban itt született leánya: Julianna. így valószínű, hogy ennek a Blaskovich család­nak lakhelye volt e Trencsén megyei község. Amennyiben Sámuel e családnak leszármazottja, választ kapunk arra a kérdésre is, hol került kapcsolatba a Grassalkovichokkal. Grassalkovich János - Sámuel későbbi apósa - 1684-től a beckói uradalom jószágigazgatójaként tevékenyke­dett. Az ebeckiek történetének vizsgálatakor az eredet tisztázása mellett másik megválaszolan­dó kérdés Blaskovich Sámuel újra nemesítése szükségességének oka. Erre a feleletet rokoni kapcsolataiban találjuk meg. Szerintünk az 1673-ban nemesi rangra emelt János fiai: János, István és Sámuel. Feltehetően erről a Blaskovich Jánosról ír­ják azt, hogy 1707-ben Ocskay László fostrázsamestereként két „aranyos numizmát" kap a fejedelemtől ajándékba. 3 Rákóczi híres érmei a kuruc táborban is forogtak, a fejedelem ér­demrendként, kitüntetésként osztotta ezeket. Ajándéka azt mutatja, hogy valami nevezetes tettet hajtott végre, vagy szolgálatot tett ez a Blaskovich. 36 Bizonyára tőle kerültek Sámuel birtokába - ki semmi harci eseményben nem vett részt - a végrendeletében megemlített és József fiának örökített 20 aranyból álló francia numizmák. 37 Az öröklött érmek arra valla­nak, hogy a Rákóczi-hadseregben forgó francia tisztekkel voltak kapcsolatban, vagy esetleg valamelyik fiú később is a fejedelem mellett maradt. A szóbeli hagyomány szerint a Blas­kovich fivérek is úgy tudták, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt kompromitálódott család­tag miatt kért és kapott a szatmári békét követő évben az ebecki Blaskovichok őse új címert és nemesi levelet. 3 Blaskovich Sámuel pontos őseit nem ismerhetjük - okmányok hiányában, szórt adatokból csak ilymódon feltételezhetjük - de a tőle származtatott ebecki Blaskovich család történetét már igen. Szerintünk Sámuel annak köszönhette gyors felemelkedését és gazdasági megerősödését, hogy a maga javára tudta fordítani a 18. század első évtizedének változó politikai viszonyait. Nem б volt az egyetlen, aki a Rákóczi-szabadságharc idején - az egész magyar társadalmat megosztó mozgalmas korszakban - mindkét oldalon érdekelt volt. Felemelkedéséhez - e kor­ban nem meglepő módon - szerencsés házassága is nagymértékben hozzájárult. A Rákóczi-szabadságharcban A 17-18. század fordulójára fölbomlott a familiaritás régi formája, a köznemesek egyre inkább önállóan keresték a boldogulás útját. Sokuk választotta a hivatali pályát a várme­gyékben, a kamaránál és más központi intézménynél. Az addig katonáskodó családok sorra vármegyei tisztségekre cserélték a fegyvert, vagy kereskedelmi vállalkozásba fogtak. Anya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom