G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége

156 DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE 59. A szkíta aranyszarvas legtöbbet a Blaskovich testvérek későbbi feljegyzései őriztek meg (TBMA 292-294-73.) Feljegyzéseikben még egy fontos tápiószentmártoni lelőhely szerepel, az Öreghegy É-i csücskében (a mai Bem u. végénél) levő bronzkori földvár, ahol a Blaskovichok tudomása szerint urnasírokat találtak (TBMA 292-73.). 1924-ben az MNM az aranyszarvas aranyozott rézből készített, galvanoplasztikái másolatát küldte meg Blaskovich Aladárnak, akitől az a tápiószelei Blaskovich-gyujteménybe került (TBM 52.129.). Az Attila-dombon és környékén folytatott ásatások tehát Attila székhelyének nyomát nem találták. Mégis a szkítakori fejedelmi lelet felbukkanása inkább megerősítette a Blaskovich testvérek meggyőződését, hogy a hun nagykirály székhelyére vonatkozó feltevésük nem alaptalan. Ezért a hely sorsát később is figyelemmel kísérték. Az ásatások során jó személyes kapcsolatok alakultak ki az MNM szakemberei és a Blaskovich testvérek közöt. Blaskovich György és János, mint a földből előkerülő, régi dolgokkal foglalkozó emberek lettek ismertek a környéken. 1923 Tápiószentmárton. A Sőregi uradalom számtartója márc. 2-án levélben értesítette Blaskovich Jánost: az uradalom keleti részén, „egészen Halesz alatt", az előző évi szőlőtelepítés során néhány csontvázat és téglaépület maradványait forgatták ki. Ezen a helyen a szájhagyomány szerint „török templom" állott (TBMA 281-73.). 1924-ben a Sőregi uradalom ENy-i részén találtak két sírt, bennük egy-egy edényt. A Blaskovich Jánosnak küldött edénydarab - szerinte - népvándorláskori lehetett (TBMA 282-73.). 1925 októberben dr. Hillebrand Jenő levélben kérte a Blaskovichokat, próbáljanak utánajárni a Tápiószelén, a Tejesen kiszántott embercsontok ügyének, amiről a nagykátai főszolgabíró értesítette a múzeumot. Blaskovich György válaszából kiderül, hogy a csontok a cegédi határ közelében, a Tejes-ér déli partján emelkedő Félegyházi-halmon kerültek elő, ahol már régebben is találtak embercsontokat. Régész szakember kiküldését javasolta, de erre nem került sor (TBMA 283-73.). A halom neve a 16. század végén elpusztult Félegyháza falu nevét őrzi, a terület ma Tápiószólós része.

7 1927 Magyary-Kossa Péter október 3-án út levelében beszámolt Blaskovich Györgynek a tápiószentmártoni öreghegyen (a község ÉNy-i részén, a Tápió mellett húzódó ma-