G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)
H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye
H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE V25 dott mutatni a magyar közönségnek. Legérdekesebb a francia J. Ch. Oudry 1786-ban festett hegedűs csendélete, 68 a másik három is a 18. század utolsó évtizedeiben készülhetett. A 19. század második feléből több német és osztrák mester képe is került a gyűjteménybe, legtöbbje árveréseken bukkanhatott Blaskovich György szeme elé. Igen szerencsésen adja vissza az osztrák Carl Reichert (1836-1918) Firenze egyik legszebb korareneszánsz kápolnájának, a Santa Croce templom udvarán megbújó Cappella Pazzinak a kolostor kertet lezáró pompás formáit. 69 Inkább anekdotikus jellegű, a német festészetben egykor kedvelt, festőműhelyek titkaiba bevezető alkotás az osztrák Hans Canon (1828-1885) Kálvária készítés-e 70 , és párdarabja a Szobrász műterem. 71 A maga idejében a népszerű témák közé volt sorolható konzervatív körökben - ne feledjük, hogy a 19. század nyolcvanas éveiben a haladó művészek és művészetbarátok a francia impresszionisták működését kisérték figyelemmel - a történeti genre. Ilyen volt Munkácsy Mihály Milton-ja, Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése. Ezt az utat járta az alig ismert Leo Reiffenstein (1856-1908 után) amikor lefestette Albrecht Dürert, amint Miksa császár ül modellt neki. 2 Dürer kétségkívül dolgozott a császár számára. A festő mind Dürer, mind Habsburg Miksa arcvonásait korabeli ábrázolásokat felhasználva ábrázolta a kissé zsúfolt kompozíción, a festőt és császárt. A képen a jobb előtérben a névjelzés és a dátum: 1887 található. Reiffenstein több történeti tárgyú képéről van tudomásunk. Mielőtt rátérnénk a gyűjtemény tekintélyes részét kitevő, de nem kiemelkedő darabokkal képviselt magyar mesterek alkotásaira, röviden fel kell sorolnunk azt a néhány régebbi képet is, melyek a kiállítás falain függve felkelthetik az érdeklődést, jóllehet mesterükről bizonyosat, vagy csak megközelíthetően bizonyos ítéletet sem tudunk mondani. Elsőnek talán azt a minden bizonnyal a gyűjtemény legkorábbi darabjának tűnő ikont kell megemlítenünk mely Szent János evangélistát ábrázolja. Közelebbről nem határozható meg annak az inkább kegyképszerű, itt spanyolnak vélt, talán valamely spanyol kolóniáról - ahol a szent József kultusz a 18. században igencsak virágzott - származó Szent József a gyermek Jézussal című rézre festett képecskének a mestere sem. Nézetünk szerint, ugyancsak 18. századi festő, talán Paul Tróger egy követője a térdelő szent. 75 A képet a Blaskovichok a sokkal brilliánsabb, Magyarországon sokat dolgozó Franz Anton Maulbertschnek (1724-1796) tulajdonították. Több képet neveztek a Blaskovichok a csataképfestő, lovasok, vadászok ismert ábrázolója, August Quertfurt bécsi, majd Augsburgban működő mester művének. Az osztrák birodalomban igen kedvelték a csataképeket, a 17-18. században bőségesen volt mire emlékezni a városés várostromok, lovascsaták, táborozásoktól igencsak meglátogatott európai vidékeknek. A Querfurt festőcsaládot igen sok, modorukat, témáikat utánzó festmény „megnevesítésére" használták fel már az 1800-as évektől kezdve európai gyűjteményekben. A Querfurt névvel árveréseken, régiségkereskedésekben, hagyatéki leltárakban gyakran lehet találkozni. Ezeknek a képeknek a zöme, mint az itt kiállítottak is, későbbi utánzók többé-kevésbé az eredetiekhez kötődő munkája, esetleg Querfurt képek után készült metszetek másolatai vagy változatai. Hasonló a helyzet az igen finom tájakat alkotó Johann Christian Brand (1722-1795) modorát utánzó tájképek esetében is. A Blaskovichok tulajdonába is került egy aprólékos kidolgozású karton: Hegyi táj folyóval 77 , melyet J. Ch. Brand-ként tartottak számon (50 kép). Ebbe a csoportba tartozik a kevéssé ismert Georg Emanuel Opitz (1775-1841.) is, akinek egy jelzett tájképe van a gyűjteményben 78 , szépen kiegészítve a finom bútorokkal berendezett termet. Említést érdemel még, nem a kép kvalitása, de a feltételezett modell, az egyiptomi hieroglifa írás megfejtője Jean Francois Champollion érdemének betudhatóan, az a kisméretű portré, me-
