G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

126 H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE lyet a Pest megye műemlékei című munka francia festő, 1810 körül készült képeként nevez meg. 9 Meg kell azonban jegyezni, hogy Champollion felfedezése 1821ből datálódik. Nem különösen szerencsés kézzel válogattak a Blaskovich fivérek a kortárs magyar festők szemük elé kerülő alkotásaiból. Talán Lotz Károly Lókötő

80

, Székely Bertalan (1835-1910) Mátyás elfogatja Szilágyit című vázlata \ Szemlér Mihály (1833-1904) érdekes Férfifej-e ÖZ és az 1854-ben a Pesti Műegylet kiállításán bemutatott Hunyadi halála című festményének vázlata érdemel említést

83 A főként a tápiószentmártoni Blaskovich ménes kiváló egyedeit magyar és osztrák mesterekkel örökítették meg a tulajdonosok. Pállik Béla 1878-ban festette meg a világhírű kanca, a gyönyörű Kincsem és zsokéja képét,

84 (XVI/32. színes kép) melyet Vastagh György szobrász is megmintázott. Emil Adam, (1843-1924) és Julius von Blaas (1845-1922) is megfordultak ebben a minőségben a Blaskovich ménesnél. Hogy az állatok iránti érdeklődés ebben a kisnemesi családban is élénken élt, azt több, lovakat, kutyákat, madarakat, oroszlánokat ábrázoló, művészi tekintetben kevéssé jelentős rajz és festmény tanúsítja. Vadászkalandról regél Rombay István vászna, mely Blaskovich György két lövésre három medvét leterítő bravúrját rögzítette az utókor számára.

85 A magyar anyag újabbkori legkiemelkedőbb alkotása az az 1901-ben készült remek, karakteres portré, melyet Réti István (1872-1945) festett Nagybányán a fiatal jogászról, a múzeum egyik alapítójáról, Blaskovich Györgyről. Nem véletlen, hogy 1957-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Réti-kiállításon is ott volt az Arckép napsütésben a kölcsönkért festmények között

86 (XVI/31. színes kép). Maga Réti is megemlékezik barátjáról az 1954-ben megjelentetett A nagybányai művésztelep című könyvében. A festmények és rajzok jó ízléssel történt elrendezése nem a kiemelkedő darabok vagy nagy mester-nevek révén érdemel figyelmet. A Blaskovich Múzeum érdeme az, hogy szinte egyedülálló emléke az egykor volt kulturált nemesi életformának. Megőrzése mind a Blaskovich fivérek, mind később az országos és helyi hatóságok együttes törekvése nyomán vált lehetségessé. A régészeti leletek a Kárpát-medencében élő szkíták emlékeit őrzik, a bútorok és festmények a művelt és érdeklődő alföldi kisnemesi otthont konzerválták, egy hagyomá50. Christian Brandt: Tájkép 82