G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

H. Takács Marianna: A Blaskovich Múzeum képgyűjteménye

H. TAKÁCS MARIANNA: A BLASKOVICH MÚZEUM KÉPGYŰJTEMÉNYE 121 merjük. Nyilvánva­ló, hogy ez az „esz­ményített" portré nem ábrázolhatja a királynét. Első pilla­natra úgy tűnhet, hogy egy 19. száza­di festő fantáziaké­pét látjuk. A régi vá­szon, a firenzei ké­sőmanierista iskolá­ra jellemző színke­zelés alapján azon­ban Giorgio Vasari követői között kell a kép alkotóját keres­nünk. A firenzei Medici-házban szo­kásos volt ünnepsé­gek, diadalmenetek, házasságkötések al­kalmából pompás dekorációkat meg­rendelni az utcák, terek, fogadótermek díszítésére. Számos leírás számol be ilyen ünnepélyek­ről, fennmaradtak rajzok, vázlatok a fantáziakosztümök ről is. Ez a fejkötő­vel kombinált külö­nös kalap azonban sem a korra, sem a nemzetiségre nem ad eligazítást. Vasari diadalmenetein a nők rendszerint lenge öltözékben, mély nyakkivá­gással, gazdag ékszercsodákban mutatkoznak. Vannak hasonló ábrázolások az északi mesterek­nél és a francia manieristák között is, de ehhez a képmáshoz még csak hasonlót sem sikerült talál­nunk. Az árverésen a Kalapos dáma festójeként Francesco Salviati (1510-1563) volt megnevezve. Valóban ennek a mesternek a modorát hozhatjuk leginkább kapcsolatba a Kalapos dámával Külön kell beszélnünk arról a minden bizonnyal a 19. század első negyedéből származó képmásról, mely a képgyűjtemény szempontjából is igen jelentős szerepet játszó egri pátri­árka-érseket ábrázolja. Az igen eleven hatású portré az érsek fiatalkori arcmása, tehát még a lilienfeldi időkben keletekezett. A képről Rózsa György, a Pyrker ikonográfia összeállítója joggal állapítja meg, hogy társtalanul áll az érsek képmásai között. 52 A festmény a fiatal, 49. Ismeretlen festő Francesco Salviati modorában: Kalapos dáma

Next

/
Oldalképek
Tartalom