Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
ben is csak kiegészítő jövedelmet jelentett. 50 p. m.-nél nagyobb területtel mindössze 4 család rendelkezett: — Ignátovits Demeter — iparos, szőlője, igásállata is volt; — Kalits István gazdálkodó, szőlővel, igásállattal rendelkezett; — Seffer György — gazdálkodó, szőlője kevés, állatot tartott; — Maximovits özvegye — szőlője nagy mennyiségű, állata nem volt. Az 1828-as összeírásban szereplő családok a városi társadalom reprezentatív rétegét alkotják. Azonban — mint az irodalomból ismert — az összeírás nem terjed ki valamennyi társadalmi rétegre. A forrás értékelése szempontjából célszerű összehasonlítani az anyagot a városi adóhivatal 1828 évi köteteivel. 305 Eszerint Szentendrén 1063, Izbégen 201 család adózott a városnak. A távollevők száma a városi összeírás szerint 109 volt. Ezek nevei egyáltalán nem fordulnak elő az országos összeírásban, még „alibi habitat" vagy „alibi ocurrit" megjelöléssel sem. 306 Az országos összeírás „idegenben élő"-ivel szemben ezek nem tartózkodtak soha a városban. A „városi" és „állami" adózók között a különbség szám szerint aiem jelentős, azonban a kép meglehetősen differenciált, ha az egyes neveket hasonlítjuk össze. Szentendrén a 917 adózó családból 848 szerepel mindkét összeírásban, Izbégen 176. A városi összeírással szemben, az államiból kimaradt Szentendrén 215 fő, Izbégen 24 fő. A szentendreiek közül — ház nélküli 99 család — örökölt háza volt 32 családnak — nemes 45 család — egyéb 39 család Izbégen — ház nélküli 12 család — örökölt háza volt 3 családnak — nemes 1 család — egyéb 6 család. Az összeírok 1828-ban a ház nélkülieknek csaknem Уз részét kihagyták az országos adó jegyzékből. Kimaradtak a nemesek, az örökösödési eljárás alatt álló, még nem lakott házak, és néhány gazdálkodó is, bár ezek száma nem jelentős. A kimaradottak közül a ház nélküliek a legfontosabbak, akiknek létszámát figyelembe véve az 1828-as országos összeírás alapján kapott társadalmi összképet módosítani kell. Az összeírás szerint a lakosság Уз része tartozott a szegényebb (ház nélküli, illetve 1—5 kapás szőlővel rendelkező) réteghez, a városi adatok szerint azonban ez az arány legalább 2 /s-re alakul. 86
